A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)
II. Az újjáépítés - Dr. Vágás István: Szeged és az újjáépítés
VÁGÁS ISTVÁN SZEGED ÉS AZ ÚJJÁÉPÍTÉS Szeged újjáépítésének megszervezésére és irányítására Tisza Lajos kapott királyi biztos minőségben megbízást. Működését 1879- június 12-én kezdte meg. Munkáját 12 tagú tanács segítette, biztosi hivatalát szakemberekből állította össze. A hivatal műszaki ügyekkel foglalkozó osztályának élére Lechner Lajost hívta meg. Az emigrációban élő Kossuth Lajos leveleiben fejtette ki javaslatait a város újjáépítésére. Figyelemre méltó, hogy Kossuth is sürgette a terep feltöltését és a csatornázást. A házak és csatornák építéséhez az akkor még újdonságnak számító betont ajánlotta tégla helyett, és a földszintes házak helyett emeleteseknek építését javasolta. A végleges újjáépítési tervet Lechner Lajos tervező csoportja dolgozta ki. A későbbi árvízkárok megelőzésére a közvéleménnyel összhangban az újjáépítési terv is a város terep-feltöltését irányozta elő. Ehhez a terv a Tisza vízmércéjének ma is érvényes O-ponti szintje fölötti, egységesen 822 cm-ig való talajszint emelést javasolt. Ezt az elgondolást rövidesen módosították. Létrehozták a 0-pont fölötti 10,00 m koronamagasságú körtöltést és a Tisza parti új fővédvonalat. Kialakították a 700 cm-es szinten a nagykörutat — amelynek részeit később a Szeged újjáépítésére adakozó európai fővárosokról neveztek el Bécsi-, Berlini-, Londoni-, Párizsi-, Brüsszeli- és Római körútnak - továbbá a 820 cm-es szinten a kiskörutat, amelyet utóbb Tisza Lajosról neveztek el. A körutakat összekötő és a városba bevezető sugárutak is kiemelt szintűek, és a város szélétől - a körtöltéstől - befelé haladva a körutaknak megfelelően emelkedő magasságúak. Mindezt az az elgondolás támogatta, hogy az esetleges újabb árvíz-katasztrófa esetén legyen mód és idő a magasságilag kiemelt fő útvonalakon a lakosság elszállítására. A régi város az egykori vár közelében képződött belvárosból, és a köré csoportosult, akkor még külvárosnak számító városrészekből állott. Az árvíz előtti idők házépítői a város területén gyakori mélyedéseket és mocsaras helyeket kikerülték, innen magyarázható a régi Szeged zavart, girbe-gur- ba úthálózata. Az árvizet követően ezeket a zavart háztömböket nem állították helyre, hanem a körutak és sugárutak rendjéhez, és magassági viszonyaihoz igazodva új és tág utcákat, háztelkeket létesítettek. A vár le32. Hodina István: Lechner Lajos 41
