A szegedi nagyárvíz és újjáépítés. Európa Szegedért (Budapest- SZeged, 2004)

I. Az árvíz - Dr. Vágás István: A Szeged városát 1879-ben romba döntő árvíz

1879- előtt, csak a bekövetkezett, az or­szág és világ megdöbbenését kiváltó árvízkatasztrófa következményeként építették meg. Csak a baj után jöttek rá döntéshozóink - akkor bámulatosan rövid idő alatt - hogy honnan, milyen hitelforrás­ból építsék meg az említett műveket. A sze­gedi tanulságok egyúttal elősegítették a Ti- sza-szabályozás eredményes befejezését, a magyar vízügyi szolgálat helyét és szerepét is hosszú időre meghatározták. Az 1879. március 5.-i, a Szegedtől észak­ra fekvő Petres melletti gátszakadás - ame­lyet követően az elöntött öblözet néhány alacsony keresztgátja, végül pedig a város előtti utolsó akadály, az Alföldi Vasút töltése is átszakadt (március 12-én éjjel) - 806 ern­es tiszai vízállásnál következett be. A város újjáépítése és árvízvédelmi rendszerének el­készülte után viszont 1881. április 15-én si­került kivédeni a 845 cm-es, 1888. április 18-án a 847 cm-es, 1895. április 12-én a 884 cm-es, 1919. május 12-én a 916 cm-es, 1932. április 15-én a 923 cm-es, és 1970. június 2-án a 961 cm-es újabb LNV-ket, valamint 2000 április 23-án a 929 cm-es, eddig máso­dik legmagasabb vízállást . Hogy a legnagyobb vízállások szintje az idők folyamán emelkedett, ez már csak azért is természetes, mert ebbe a sorba min­dig csak az újabb túllépés esetén jegyzünk fel újabb adatokat. Hogy számértékkel kife­jezhető felső határ sem értelmezhető, az is világos, hiszen meteorológiailag, fizikailag, hidrológiailag ilyet megfogalmazni nem is lehet. A matematikai statisztikai tudomány azt sugalmazza, hogy a rekord-szintek be­következése az idők folyamán fokozatosan ritkul, de elvileg sohasem ér véget. Nem tarthatjuk elérhetetlennek Szegeden az 1020-1040 cm-es vízállásokat sem, de ezek­nek kivédésére ma minden műszaki lehető­ség megteremthető. 1879-et követően, az elkészült szegedi védelmi rendszer nyújtot­ta biztonság tudatában talán csak 1970-ben ködlött fel először, hogy második árvízka­tasztrófa is érheti Szeged városát. A város egyes pontjai felett 3—4, néhol ennél több 5. A hullámokon (részlet) 11

Next

/
Oldalképek
Tartalom