Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Mód L.: A fokok szerepe az ártéri gazdálkodásban Szentesen a XVIII-XIX. században
114 Mód László jelentette, amelynek következtében a rétek kiosztása és használatba vétele késett. Éppen emiatt a városi vezetőség jogkörébe tartozott azoknak a halászó helyeknek a kijelölése, ahol a bérlők rekesztékeket állíthattak föl." A rétséget hosszú ideig borító víz mellett a hirtelen jött áradások is nagy károkat tudtak okozni. 1838. október 27-én a csongrádi tanács azzal a kéréssel fordult a szentesi főbíróhoz, hogy a hirtelen jött árvíz miatt az ún. Vártó fokot azonnal el kell tölteni. 1842 márciusában a hóolvadás miatt árvíz fenyegette a Szentes határában elterülő réteket. Ennek elkerülése érdekében a városi tanács azt a határozatot hozta, hogy az első és a második tizedben lakók töltsék be az ún. túl a kurczai fokokat.'2 Az idézett források, úgy gondolom, kellőképpen igazolják, hogy a rétek bő termést hoztak, amennyiben az áradások megfelelő időben vonultak le. Ha a víz hosszabb ideig borította e területeket, akkor fennállt annak a veszélye, hogy a rétség elposványosodik, legeltetésre, szénagyüjtésre alkalmatlanná vált. A fokokon rendszeres csónakos közlekedés is folyt. 1744. április 20-án a csongrádi Havám Miklós azzal a panasszal fordult a városi tanácshoz, hogy Péchy Istók 80 kéve nádját ellopta, amit ő felismert a Vetye-fokban. Az eltulajdonított nádat az alperes feltehetőleg valamilyen vízi járművön szállíthatta.13 A fokoknak a közlekedésben és a teherszállításban betöltött szerepére világít rá az az 1843-ból származó adat, ami a szegvári tanácsülési jegyzőkönyvben található. Szilágyi István és Borbíró Tóth András helybeli csúvárok panaszt emeltek Fischer Márton halászati bérlő ellen, mert Jővén a malombúi lisztéi tele zsákokkal terhelt ladikjok az úgynevezett Sebesfoknak keresztül lészázása s a szélén hagyott csekély, s keskeny járás végett a part felül felbillent, s zsákjaikk némelly része az elmerült ladikjokba felázván...’’'4 Tanulmányomban egy alföldi mezőváros példáján keresztül próbáltam meg bemutatni a fokok szerepét és jelentőségét az ármentesítések előtti időszakban. E természetes vagy mesterségesen kialakított vízfolyások vezették az áradásokat az alacsonyabban fekvő területekre, apadás idején pedig rajtuk keresztül folyt vissza a mederbe a víz. A folyómenti települések lakói többféle módon hasznosították a fokokat, amelyek a közösség részéről állandó gondozást és karbantartást igényeltek. 11 11 , Jiaris Tódor, és Dózsa Lajos Tanátsnokok tanácsvégzés 1727* számára jelentik: hogy Gálfi István, és Fischer Abrahám halászat haszonbérlőknek a' felső réten a' Vártó fokot, görgő fokot, Csoté erét - az alsó réten pedig a ’ Sarutó, és Tatom erét jelölték ki léczázó helyekül." CsML SzF V. 145.a. 2. Szentes város tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek. ( a továbbiakban: Tjgyk) 1850. 1831. 12 CsML SzF V. A. 102. a. 17. Tjgyk. 1842. 592. 13 CsML SzF V. A. 102. a. 1. Tjgyk. 1744. 51. 14 Szegvár tanácsülési jegyzőkönyvei. 1843/4. 5.
