Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Zombori I.: Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakról
ZOMBORI ISTVÁN Termelőszövetkezet-alapítási dombormű a Rákosi-korszakból* Az 1945 után Magyarországon bekövetkezett politikai fordulat meghatározó tényezője a szovjet csapatok jelenléte és ebből következően a szovjet politikai befolyás, amely alapvetően meghatározta a magyarországi belföldi politikai fejleményeket. Ennek a meghatározó tendenciáját a kommunista párt előrenyomulása jelezte, amely az első időszakban, 1945-1947 között a nemzetközi tényezőkre való tekintettel, és a hazai polgári demokratikus erők idei meghatározó voltára még a demokratikus formák fönntartása mellett igyekezett a hatalmat megszerezni. Ezt jelezték az egymás után megrendezett különböző választások, amelyeknél azonban a polgári erőket képviselő kisgazda párt, majd annak fölaprítása folyamán létrejött egyéb kisebb pártok vezetőit, tagjait fokozatosan lejáratták, vezetői közül többeket a Szovjetunióba szállítottak, másokat emigrációra kényszerítettek. 1947-ben már a belügyi erők és ezen belül is a meghatározó szerepet játszó ÁVH, illetve ÁVO, a kommunista párt irányítása alatt működött, így gyakorlatilag a hatalom ellenőrzése - beleértve az egyes választások lebonyolítását is - a kommunisták kezébe került. Mindezek eredménye megnyilvánult az 1947. augusztus 31 -i választásokon, ahol a kommunista párt lett a legerősebb párt, de korántsem olyan szavazati eredménnyel, mint amilyet szerettek volna. Ez az ún. kékcédulás választás lehetővé tette, hogy a kommunisták már nyíltan fogjanak neki a sztálinista típusú diktatúra létrehozásának. Természetesen ez a tendencia meghatározó jelentőséggel bírt a mező- gazdaságra, amely különösen fontos volt Magyarország esetében, hisz az ország társadalma alapvetően mezőgazdasági beállítottságú volt ebben az időben is. A szovjet típus a harmincas években létrehozott kolhozok révén a mezőgazdaság kollektivizálását is feltételezte. Azonban Magyarországon a kommunisták nagyon jól emlékeztek az 1919-ben, a Tanácsköztársaság által hozott mezőgazdasági intézkedésekre, amely azonnal a lefoglalt nagybirtokok kollektivizálását rendelte el, és így teljes egészében maga ellen fordította a parasztságot. Ezért 1945-ben a kommunisták vezetésével keresztülvitték a radikális földreformot, és ennek révén valóban több százezer parasztcsalád jutott kisebb-nagyobb területekhez. Ezek, illetve a már meglévő birtokokkal rendelkező parasztok hallani sem akartak semmiféle kol* Köszönetét mondok a tanulmány elkészítéséhez nyújtott szíves segítségért Lovászi Józsefnének és Csúriné Nagy Erzsébetnek, a Somogyi Könyvtár két munkatársának.
