Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Tóth F.: Világvárosi ábrándok Makón a 19. század végén
62 Tóth Ferenc gyertyafényű izzólámpát helyeznek el. A vállalat öt - egyenként 12 amperes - ívlámpa működéséhez szükséges áramot ingyen szolgáltatta, a fölállításhoz szükséges vasoszlopokat saját költségén szállíttatta. A közvilágítási naptárt a város állította össze. A villamosítás lázában Doránszky Károly városi főmérnök a Polgár- mesteri Hivatalnak 1897. szeptember 14-én javasolta - a város előrehaladása céljából - a villamos közúti vasút létesítésének napirendre tűzését. A Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok számára szerződés- tervezetet készített a villamos közúti vasút építéséről és forgalomban tartásáról. Négy vonal kiépítését tervezték. Megvalósítására a város nehéz pénzügyi helyzete miatt nem kerülhetett sor. Építkezés A vizsgált korszakban egyre több maradandó értékű épület is keletkezett. Elkészült a Korona Szálló. Fővárosi tervezésű, rangos létesítmények voltak a Nemzeti Szálló és a Makó Takarékpénztár palotái. Minisztériumi beruházásként épült a járásbíróság, a pénzügyi palota és a gazdasági iskola. A megye kezdeményezte a régi és a mai kórház, valamint az Erzsébet árvaház létesítését; a megye és Dessewffy Sándor püspök hathatós támogatásával a főgimnázium; a Csanádvármegyei Színpártoló Egyesület szorgalmazására a Hollósy Kornélia Színház épült meg; ugyanekkor a vasúttársaság igényes indóházat épített. Városi indíttatású volt a fahíd, a polgári leány- és fiúiskola, a Szegedi és Deák Ferenc utcai iskolák létesítése. Ezek az építkezések kifejezői a város polgáriasodásának, az urbanizáló- dásnak. Sokat jelentett, hogy Makó megyei székváros volt, a létesítményeknek mintegy fele ennek köszönhette megvalósulását. FŐBB IRODALOM Déry Tibor 1950 Felelet. Bp. Kószó János 1983 Száz éves az arad-csanádi vasút. Makó. Tóth Ferenc 1977 A makói rév és híd. A makói múzeum füzetei: 19. Makó.
