Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
HELYTÖRTÉNET - Nagy Á.: Kossuth-bankók égetése Szegeden (1849-1850)
52 Nagy Adóm gezzük a Békés megyei forrásainkban föltüntetett összegeket, akkor azt mondhatjuk, hogy 1.194.718 forint 15 krajcár értékű Kossuth-bankót égettek el. Ez azonban minden bizonnyal nem a teljes összeg, mivel a rendelkezésünkre álló dokumentumok töredékesek, hiányosak.19 Föltűnő, hogy mennyire előszeretettel emlegetik lépten-nyomon a történeti tanulmányokban a Kossuth pénzek elkobzásáról szóló elrettentő rendeleteket és az azokat eltitkolok szigorú büntetését, ám legalább annyira hiányzik a körülmények pontos föltárása is. Az egyes, esetleg kirívó esetek bemutatása ugyanis még csak hangulatában sem azonos a korabeli történésekkel. Főbenjáró bűnként írják le sok helyen a pénzek rejtegetését, de nem ismerünk dokumentumokat arról, hogy az ország különböző helyein, különböző időben végeredményben milyen szigorúsággal és következetességgel ítélték meg, ítélték el ezeket a bűncselekménynek kikiáltott eseteket. A beadási határidők hónapokkal, sőt évekkel való meghosszabbítása eleve azt mutatja, hogy gyakorlatilag nem érvényesítettek, nem érvényesíthettek túlságos szigorúságot. A hivatalnokok részéről is érződik valamiféle megértés, hiszen a lakosságot ilyen direkt módon megszabadítani kevéske vagy éppen több pénzétől, akkor sem lehetett fölemelő közigazgatási feladat, s ez bizony érződik a végrehajtáson. A különbségtétel és kárpótlás nélküli beszolgáltatások nem zajlottak bonyodalmak nélkül. A gazdasági veszteség eleve érzékenyen érintett mindenkit. A beszolgáltatás határidejének állandó tologatása pedig szinte azt a reményt kelthették a lakosságban, hogy hátha mégsem vesztik értéküket a végül is sok esetben az osztrákok által is használt pénzek. Ezenkívül nyilván sokan mélyebb megfontolások, politikai remények alapján rejtették el mégis a Kossuth-bankóban lévő vagyonukat. A Kossuth-bankók beszolgáltatásáról és elégetéséről szóló rendeletet Szegeden augusztus 2-án hirdették ki. A megszállás utáni első tanácsülést 1849. aug. 9-én tartották. Egy biztost rendeltek a piacra, mert a többszöri rendelet ellenére még mindig használnak Kossuth-bankókat. Feladata a magyar bankjegyek forgalmának a megakadályozása és hogy „az illető tulajdonost eme kihágásért megfedje.”20 21 Az új városparancsnok a fegyverek és a pénzek beszolgáltatására 48 órát adott, de meg kellett hosszabbítania nyolc nappal, sőt jónak látta valamiféle „követség” fölállítását egy-egy katonával megerősítve, hogy házról-házra járva a mielőbbi beszolgáltatásra figyelmeztessék a lakosokat, valamint fölhatalmazást kaptak nyomozásra 19 NAGY Á. 1999. 20 CSML IV.B 1107.a; Tjkv. 1849.aug9. 19. 21 CSML Tjkv. 1849.aug 12. 44.
