Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Törőcsik I.: Királyság - egy középkori falu történeti és régészeti adatai
32 Töröcsik István reshez, sem Királysághoz.8 Az egykori Nagykirályságon Új Sándor 126.sz. földje ma Fábiánsebestyénhez tartozik, és lehetséges, hogy templom körüli temetőből kerültek elő a sírok, illetve azok leletei.9 Ezen a területen már a Jozefinische Aufnahme egy halmot jelöl, mely a harmadik katonai felmérésen, mint Királysági-halom szerepel. A halmot ma nem találjuk meg, valószínűleg elhordták, ami azért is sajnálatos, mivel az említett sírok itt kerülhettek elő, és talán egy kisebb temető részei lehettek. Királyság területén a múzeumi adattár alapján 1962-ben járt régész. Ekkor Csalog József végzett terepbejárást a Csutor-dűlő mélyszántása után.10 11 A helyszíni szemle alkalmával nagy mennyiségű középkori leletanyagot látott a felszínen. Beszámolójához egy térképvázlatot is mellékelt, amelyen több foltban kiszántott téglatörmeléket is feltüntet. Sajnos a pontos méretek és távolságok hiánya miatt csak hozzávetőlegesen tudjuk lokalizálni a feltételezett objektumokat, melyek közül az egyik feltételezhetően a templom, illetve az egykorú házak, melyek területén 2001 februárjában én is megtaláltam a pelyvával soványí- tott téglák töredékeit, ezek valószínűleg a kemencékből származnak. 1963 őszén ismét mélyszántást végeztek a területen, amelynek során rengeteg cserép, csont, valamint vastárgy került a felszínre, melyekből Orosz Imre az eperjesszéli iskola tanítója diákok segítségével gyűjtött be leleteket. Erről értesülvén 1965 májusában Bokorné Nagy Katalin végzett terepszemlét, aki megállapította, hogy a vastárgyak egy Árpád-kori kovácsműhely leletei. Ugyanazon év augusztus 16. és 19. között hitelesítő ásatásra került sor, melynek során egy téglaalapozású templom maradványai kerültek elő.11 1998. április 18-án Havasi Bálinttal a D-l-es táblát jártuk, ahol szarmata, avar és Árpád-kori településnyomokat találtunk. A terület alaposabb átjárása során 10 db ún. friesachi dénárt találtunk, amelyek felszíni szóródása egy nagyobb kincsleletre utalt. Többszöri felszíni gyűjtés és egy fémkereső műszerrel végzett vizsgálat után 1999 szeptember-októberében Szabó János József, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója vezetésével feltárásra került sor. Sajnos az edénybe rejtett pénzlelet a talajmüvelés során nagyrészt szétszóródott egy több mint száz négyzetméteres területen, de a fémkereső műszerrel a körülményekhez képest igyekeztünk összegyűjteni 8 Az ö közlésére hivatkozva keres összefüggést Blazovich László könyvének két szócikkében (Blazovich 1996. 167. és 318.) is. 9 Nagykirályság területe ma részben Fábiánsebestyénhez tartozik, de a lelőhelyet Eperjeshez sorolták a korszak lelőhelykataszterének készítői is (FEHÉR-ÉRY-KRALOVÁNSZKY 1962. 34.). 10 KJM Adattár 204-84. 11 Az ásatás közlésének lehetőségét Bokorné Nagy Katalintól megkaptam, szívességét ezúton is köszönöm. A feltárás eredményeinek ismertetését egy későbbi tanulmányban fogom elvégezni.
