Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RESTAURÁLÁS - Katkóné Bagi É.: Zászlókra írt történelem
Zászlókra írt történetem 215 A technikai eszközök fejlődésének kihasználása és anyagi források felkutatásának eredményeként a 2000. évtől tudunk az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítani megóvásukra. A történeti osztály munkatársainak kollektív munkája eredményeként két pályázaton nyertünk pénzbeli támogatást a Kulturális Alaptól, ami lehetővé tette, hogy a rúdra csavart zászlókat kiterített állapotban, speciális szekrényben tudjuk tárolni. Terveink között szerepel 2002. március 15-re a Fekete ház termeiben nagy gyűjteményes kiállítást rendezni, melynek az előkészületei jelenleg is folynak.5 A 135 zászló és közel félezer koszorúszalag fotózása a közelmúltban megtörtént. A zászlógyűjtemény teljes anyagának kiadványban való megjelentetésén Zombori István és Tóth István közreműködésével dolgozunk. A számítógépes nyilvántartáshoz minden feltétel adott. A Fekete ház raktárában 1985 óta voltak raktározva a zászlók, mint láthatjuk az eltelt évek igen megviselték a csomagolást. A súlyos 3-4 méteres rudakat Tolnay József és Pál László segítségével „varázsoltuk ki” a szűk raktárból többnyire az ablakrácsokon keresztül. Átcipelve az udvaron egyikük felnyújtotta az emeleti folyosóra, a másik pedig felemelte, és bevittük a restaurátor műhelybe. Az elsavasodott merev papír eltávolítása izgalmas feladat volt, mert nem lehetett tudni, mit találunk alatta, egy levélborítéknyi törmeléket, vagy remekművet, de többé-kevésbé még romjaikban is megható szépségű zászlók bontakoztak ki az óvatos kitekercselés után. Láthatóvá vált a halászháló, amely összetartani volt hivatva a zászló darabjait. Valóban fogságban is tartotta a töredékeket, még azokat is, amelyeket ő maga dörzsölt, szabdalt ki belőle. A madzagból kötött hálók rengeteg port voltak képesek megkötni, és azzal együtt megvastagodva, megkeményedve dörzsölni a festményt és a selymet. A korszerű tárolásban akadályozott bennünket a rúd, ezért Pál László segítségével szétválasztottuk a zászlót és a rudat, azt leltári számmal ellátva, leírva, megtisztítva visszahelyeztük az elhagyott falikarokra. A hálók eltávolítását mindig hosszas töprengés előzte meg, de több érv szólt az eltávolítás mellett, mint ellene. A hálót annak idején a gyűrött, deformálódott zászlókra fektették, ezért most akadályai lettek a pontos méretvételnek, a selyem-kisimításának, és a por eltávolításának. A hálóval bevonás idején a 5 2002 márciusában a tervek szerint megnyílt a kiállítás és a város folyóiratában cikk is megjelent. Katkóné Bagi Éva: Holt tőkéből közkincs (A Móra Ferenc Múzeum zászlógyűjteményéről). Szeged 14. évf. 5. sz. 2002. május 66-69.
