Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Klamár Z.: Interetnikus kutatások a vajdasági Szerémségben
162 Klamár Zoltán keztetni, hogy a magyar etnikum, ha nem is tömegesen, de elemeiben túlélte a hódoltság korát. A magyar etnikum túlélési esélyeit kutatva vissza kell utalnunk a múló időben a 18. század közepén történtekre, ugyanis ekkor cserélték el a magyar rendek e területet a Muraközért és Fiume városáért.13 így aztán a hódoltságot túlélő erdővégi, bingulai, ürögi, maradéki magyarság horvát impé- rium alá került. Az új földesurak, a rumai járásban Pejacsevich György, az ürögi, sidi és újlaki járásban Odeschalchi Liviusz, a vukovári és tovarniki járásban Eltz gróf alakította saját telepítéspolitikájával az etnikai viszonyokat.14 A fentiek ismeretében nem kell csodálkozni azon, hogy a vidékre nagy tömegben érkeztek szerbek, horvátok, németek és inkább szórványosan magyarok, szlovákok. Fényes Elek szerint 1830-ban a Szerémségben 61695 szerb/rác, 30170 sokác/horvát, 2000 magyar, 1600 német/sváb, 400 orosz/rutén, 500 tót/szlovák és 78 zsidó élt.15 A magyarság tömeges bevándorlása a határőrvidék kései, 1868-as feloszlatása után indult meg, ugyanis az előjogaikat elvesztett szerb határőrök birtokaikat eladva igyekeztek Szerbiába költözni. így a jó minőségű szerémségi termőföldeket igen olcsón adták el. Ennek a folyamatnak köszönhetően keletkeztek a Száva mentén a ma is meglévő zöldségtermesztő falvak: Herkóca, Nyékinca, Platics, Vogány. A Fruskagora déli oldalán a filoxéra kipusztította szőlők helyén lévő egyházi birtokokat kisebb parcellákra bontva adták el a hegyvidék kolostorai. így gyarapodhatott Satrinca és Maradék határa.16 A gyarapodó magyarság harmadik vonulatát a nagybirtokokra érkező cselédség adta, később pedig a tőkét gyűjtött cselédség a magyar falvakat erősítette a lassú beköltözéssel. A Szerémség déli peremvidékére zalai, somogyi, baranyai, vagyis dunántúli magyarság érkezett. A vidék északi részére a Bácskából, Topolyáról, Kishegyesről, Temerinből, Mohóiról, Kúláról, Cservenkáról, Bácsföld-várról, Madarasról, Vaskútról, Bácsalmásról, Kiskunhalasról érkeztek tömegesen, de jöttek Csongrád megyéből és a Dunántúlról is.17 A Szerémség területén az 1991-es népszámlálási adatok szerint18 a magyarság hét faluban él nagyobb számú közösségben: Erdővégen (Erdevik) 3427 lakosból 123 a magyar, ez 3,59%. A falu Sid község területén fekszik és a Fruska Gora déli lejtőjének legnyugatibb pontját képezi. Vogány (Voganj) 1628 lakosából 103 magyar, ez 6,33%. A falu Ruma község terü13 Égető Melinda 1990. 90. 14 Égető Melinda 1990. 90-91. 15 Fényes Elek 1836-1840. V. 50. 16 Égető Melinda 1990. 94-95. 17 Égető Melinda 1990. 96. 18 Biacsi Antal 1998. 102-115.
