Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
RÉGÉSZET - Kürti B.: Móra nyomában Kiszomboron
14 Kürti Béla Még 1932-re esik Mórának legnagyobb, régészeti és néprajzi körökben is számontartott tanulmánya az Ethnográfiában,7 melyben többek közt a kiszombori sírok, ill. leletek is bőséges említést nyernek. Mi több, a szegedi múzeum lelőhelyszámozását (ma úgy mondanánk, topográfiai nyilvántartását) illusztrálandó, Móra épp Kiszombor példáját említi, idézem: „A betűk az egyazon környéken talált temetők sorrendjét jelzik, - Kiszombor község határában már az m-betünél tartunk.” Az „N” jelzésű temető 1931-ben kerül elő, s itt zárult a Móra haláláig a községből ismert 14 lelőhely száma (ma 100-t tartunk nyilván). Talán nemcsak filológiai apróságnak számít, hogy az adattári feljegyzések alapján az is megállapítható, hogy éppen 1930/1931 fordulóján, feltehetően Cs. Sebestyén Károllyal történt egyeztetés után keletkezett ez a nyilvántartási rendszer, amit jól jeleznek pl. a kiszombori Hosszúháton 1930 októberében feltárt avar temető sírlapjai: a G-jelzés pótlólag került rájuk, nem így a Kz-M, ahol 1931 májusában a sírlapok készítésével egyidejűleg került fel az „M” jelzés. A sors iróniája, hogy közvetlenül az előadásomat (2000. november 13.) megelőző napokban leltem rá Mórának egy mindezideig kötetben nem közölt, a kiszombori határ régészeti lelőhelyeit alapos leltárba vevő, a Délmagyarországban 1930. szeptember 14-én megjelent tárcájára, melyben a Kiszombor-A jelzésű temetőtől kezdve összefoglalja a legfontosabb ásatási helyszíneket egészen a K-jelzésű topográfiai pontig, azaz az 1928-1930. év termését, (ld. Függelék) Itt és most természetesen nem kívánom részletekbe menően ismertetni a Móra által feltárt kiszombori lelőhelyeket, sem az innen származó, olykor kiemelkedően fontos leleteket, megfigyeléseket, pusztán egy temető ásatástörténetével és a részben hozzájuk kapcsolódó idei ásatásom bemutatásával szeretném Önöket untatni. A már említett Hock-féle levelezés feldolgozása során tűnt fel, hogy a kiszombori lelőhelyleírások sorában három is található, melyek filológiai részletekbe menően azonosíthatóak egy olyan ásatással, mely Móra egyik novellájának kerettörténete. Magában a Móra-írásban semmiféle helynév nem szerepel! Mondandóm illusztrálásául álljanak itt a vonatkozó részletek Móra Ferenc: Csöndes kis hírek c. írásából, mely eredetileg a Magyar Hírlap 1931. május 31-i számában jelent meg.8 7 Néprajzi vonatkozások Szegedvidéki népvándorlás kori és korai magyar sírokban. Ethnographia-Népélet XLIII (1932) 54-67. 8 Móra Ferenc: Csöndes kis hírek. i.m. 357-364.
