Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Markos Gy.: Halottak húsvétja
142 Markos Gyöngyi mások egy könyvből olvasták ki a neveket, és voltak, akik a szolgákkal olvasták olvastatták fel, a pópának pedig el kellett ismételnie a neveket, és voltak, akik a szolgákkal olvastatták fel, a pópának pedig el kellett ismételnie a neveket; az asszonyok sűrű keresztvetés közben hajlongtak a pópa előtt, akik feléjük is meglóbálta a füstölőt. Az asszonyok ide-oda ráncigálták a pópát, mindegyik azt akarta, hogy az ő halottját részesítse előnyben. Midőn véget ért a tömjénezés és imádkozás, amit a pópa szórakozott arckifejezéssel, különösebb áhítat nélkül végzett, az asszony egy rézpénzt adott neki... A kalácsot és a tojásokat a pap szolgái szedték össze, néhányat szétosztottak köztünk, bámészkodó németek közt, mi pedig később odaadtuk mindet a szegény gyermekeknek.”8 Az 1784-es tanúvallomásban egy 45 éves görögkeleti vallású férfi a következőket mondta: „Az O hiten lévőknek régi szokások az, hogy a Temetőben Húsvét után egy héttel Hétfű napon, mely Halottak Huvéttyának közöttünk hivattatik a Nép a Temetőbe holmi korsókat ’s más edényeket és kalácsot kivisznek, ’s a temető sírokra reá rakják, ... azt a Pap minekutánna meg Szenteli, megint ki ki magának haza viszi ez régi szokás... mint O hiten lévő személy... Öregektől is úgy halottam, hogy mindenütt ez a’ szokás...’’9 10 Más tanúk vallomásából a szentelésért járó juttatásról is adatokat kapunk: „Halottak husvétján, húsvét után való héten hétfőn, akiknek halottjuk volt a temetőbe korsókat, ’s más edényeket és kalácsot vittek, majd a sírra rakott dolgokat szentelés után „azt a’ halottaknak leikéért a’ szegényeknek elosztják’’... „az edényekből részeltették a papot is, a’ többit pedig a szegényeknek adják. ”w Ez év április 22-én a húsvét utáni vasárnapon én is részt vettem a vásárhelyi görögkeleti egyház halottak husvétján. Saját megfigyeléseimet összevetem egy 1968-as leírással, amelyet a Móra Ferenc Múzeum Néprajzi Adattárában találtam, amelyet Csordás István vásárhelyi tisztviselő készített. Az első képen a magyarországi ortodox templomok jelölése látható. Megfigyelhető a hazánkban található görögkeleti vallás területi elhelyezkedése, sűrűsége. Látható, hogy többségben vannak a szerb ortodox vallás hívei. Vásárhely is a Szerb Ortodox Egyházmegye joghatósága alatt áll. A görögkeleti temető Vásárhelyen a volt Arany temető mellett található. A térképen jól megfigyelhető a terület nagysága, amely egyúttal a felekezet nagyságát is kifejezi. 8 Idézi Kiss, 1973. 154. 9 Béres, 1973. 353. 10 Uo.
