Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)

NÉPRAJZ - Szűcs J.: Ház-család-ipar együttese a 20. század végén Csongrádon

Ház-család-ipar együttese a 20. század végén 135 napot) és menye biztosította, az utóbbi biztosítja ma is. A pesti mesternél tanult, versenyeken eredményesen szereplő fiú, majd férj nem szerette, nem szereti a szakma művelésével együtt járó monotonságot. Egy ideje gazdál­kodik. Időnként besegít feleségének. Gyermekük várhatóan nem folytatja az ipart. (Mindezt természetes közvetlenséggel mondta el jelen sorok írójának.) Végül egy olyan ház-család-ipar együttes kialakulását, családtörténeti hátterét nézzük meg, amely jelenleg csírájában hordja, lehetőségét jelenti a többgenerációs családi ipar kialakulásának. Nagy Erzsébet (sz. 1970.) apai nagyapja kubikos, anyai nagyapja szőlősgazda volt. Apja, Nagy Mihály (sz. 1943.) érettségizett, géplakatos lett, gyárban dolgozott. A rendszerváltás után szőlősgazda lett. Nagy Erzsébet óvónő akart lenni. Az 1980-as évek közepén középfokú óvónőképzés folyt a gimnáziumban. A korlátozott számban felvettek közé nem került be. Elment fodrásztanulónak. (Fiútestvé­re, Nagy Mihály is iparos, szobafestő.) A szakmunkásképző elvégzése után leérettségizett, majd önállósította magát. Lakhelyétől távoli üzlete jól ment. Ügyesen, gyorsan, jó kedvvel dolgozott. (Ugyanígy dolgozik ma is.) 17 évesen ment férjhez. Férje, Horváth Károly, a Csongrád város Önkormány­zati Hivatalának ellátmányi csoportvezetője. A feleség harmadik gyermekét várta, amikor Szegeden mestervizsgát tett. Ekkorra, 1998-ban készült el a lakóházukban kialakított fodrászműhelye. Az Arany János utca 1 szám alatti ház a Nagypál Jánosék Fő utca-sarki háza mögött áll (4. fotó). A korábban szabad helyiséggel más tervük volt, de a második gyermek megszületése után úgy döntöttek, hogy a lakóházukban lesz a feleség munkahelye. A műhely ízléses kialakításában festő testvérének is nagy szerepe volt. Időközben megszületett a negyedik gyermek is. (Két lányuk és két fiuk van.) Ebben a helyzetben nagy jelentősége van annak, hogy a kapu felől az első helyiség a műhely, de előszobákkal összekötve kapcsolatban áll a ház lakóterével. A gyerekek - 2001 őszén, jelen előadás elhangzásakor 10, 5, 2 és fél és 1 évesek - családtag, elsősorban az apa vagy gondozó felügyelete mellett be- beszaladnak a műhelyben dolgozó anyjukhoz. (A férjnek jelen­tős szerepe van abban, hogy a feleség a négy kisgyermek mellett szakmáját gyakorolhatja.) A nagyobbik lány megmutatja legújabb rajzát, az idősebb fiú anyja segítségével kézbe vesz egy-egy fodrász szerszámot. A fodrász anyuka úgy látja, mindegyik gyermekének van kézügyessége. Örülni fog, ha valamelyik fodrász lesz. E foglalkozás választása esetén támogatni fogja, de egyiket sem beszéli rá erre a szakmára. Mindhárom üzlet, műhely Csongrádon a város központjában, forgalmas helyen, más boltok, üzletek mellett vagy közelében alakult ki. A Füsti cuk­rászda a városházától, a templomtól és két iskolától (a gimnáziumtól és az egyik általános iskolától) 50-200 méterre, a múzeumtól 20 méterre áll. (A kilencvenes évek elejétől már hasonló profilú vendéglátóhelyként kezdte

Next

/
Oldalképek
Tartalom