Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Bárkányi I.: Rátkai Sándor papucsos mester adományáról
Rátkai Sándor papucsos mester adományáról 119 zsibpiacon. A papucsos mesterség szerszámkészlete így megfelelően lehetett képviselve a kiállításon.10 11 1960-ban Juhász Antal gyarapította tovább a gyűjteményt, egy háromlábú kerekszékkel, majd két pár, új készítésű papuccsal. Az egyik ún. csuszi, azaz hétköznapra való, lapos, rakott bőr sarkú, fekete bőr fejű (férfiak és idős asszonyok által egyaránt viselt) lábbeli, a másik rózsás bársony fejű, szalagos, bőr oldalú, „szegedi” sarokkal készült női viseleti darab. A sarok díszítésének jellegzetessége, az élvonalak mentén körbefutó „láncolás”, azaz díszvarrás e darabon vörös színű fonállal készült. A talpbélésére az adományozó pecsétje is rákerült: „Bárkányi István papucskészítő mester, Szeged, Retek u. 80”. A Bárkányi-műhelyből 1964-ben még két pár kész, egy fekete bársony fejű, félkész papucs és több szerszám is került a gyűjteménybe.11 Ugyanebben az évben özvegy Berényi Gáborné Pásztor utcai lakostól is gyűjtött papucsos szerszámokat Juhász Antal. Ez utóbbi műhely anyagát 1975-ben egészítette ki, elsősorban a fej és a talp szabásához használt papír sablonokkal, kaptafákkal, valamint a vásározás kellékeivel: ládával, sátorral. Cégér egy Feltámadás utcai műhelyből került ebben az évben, rajta „Vásároljon szegedi papucsot Karácsonyinál” felirat látható.12 Rátkai Sándor papucsos mestertől 1978-ban vásárolt két pár női papucsot a gyűjtemény vezetője. Az egyik fehér bársony fejű, piros virágú csokorral hímzett, fehér selyemszalaggal díszített, magas sarkú, ünnepi viseleti darab, a két világháború közötti időszak divatja szerint, a másik régiesebb, lapos sarkú, bőr oldalú, fekete, zöld pettyes bársony fejű, rakott, fekete selyem- szalaggal díszített, félünnepi, vagy hétköznapi használatra való darab. 1981- ben Tápén két pár, használt szegedi papucsot vásároltak: az egyik fekete bőr fejű, géppel varrott mintázatú, lapos, láncolással ékesített sarkú lábbeli, a másik szintén fekete színű, hegyes orrú, a leltárkönyvi bejegyzés szerint „ebelasztin” papucs, fekete selyemszalaggal díszítve, lapos sarokkal. Egy évvel később Kiskundorozsmáról került egy használt, zöld bársony, hímzett, fehér szalagos, magas sarkú papucs a múzeumba. 1986-ban Szögi Zoltán papucsos mester adományozott egy sárgarézzel futtatott, öntvény kaptafát a gyűjteménynek, majd 1989-ben Petőfitelepen vásároltunk több viseleti darab között egy pár fekete bőr fejű, szalagos, lapos sarkú női papucsot. 10 Fotódokumentáció egy későbbi , “Régi szegedi mesterségek” című, 1960-61-ben rendezett tárlatról maradt fenn. A papucsos mesterséget bemutató részről: 7752 és 7753. 11 1960-ban Juhász Antal több fényképfelvételt készített a Bartók Béla téri Papucsos KTSz-ben dolgozó mesterekről, munka közben. (7729-7745). 1964-ben egy Kölcsey utcai műhelyben (!) fotózott. (13082-13096). 12 A mester neve Karácsonyi István. A gyűjteményben még a Bárkányi-műhely és Rátkai Sándor által egykor használt cégérek is megtalálhatók.