Erdélyi Péter - Szűcs Judit (szerk.): Múzeumi kutatások Csongrád megyében, 2001 (Szeged, 2002)
NÉPRAJZ - Mód L.: A fokok szerepe az ártéri gazdálkodásban Szentesen a XVIII-XIX. században
112 Mód László Szentes és környéke a XIX. század közepén meginduló folyószabályozási munkálatok előtt rendkívül gazdag vízhálózattal rendelkezett. A határt különböző erek és vízfolyások sokasága tagolta, a folyók pedig áradásaik idején hatalmas területeket öntöttek el. A Szentes határában található fokrendszer földrajzi elhelyezkedésének vizsgálatához kiválóan felhasználható a város bel- és külterületéről Seress László által 1840-ben készített térkép, amelyen szépen kirajzolódik a környék folyószabályozások előtti vízhálózata/ A térképlapokon a földmérő mintegy hét fokot tüntetett fel. A Körösből kitörő Csiga-fok a bökényi réten elterülő Csiga-eret kötötte össze a folyóval. A Tőke-fok a Körösből északnyugati irányba szakadt ki, a folyó közvetlen közelében elterülő Dinnyés-tóval csatorna biztosította a kapcsolatot. A Kurcából a Hékédi majorral szemben tört ki az ún. Várfok, ami a Felsőrétre vezette a vizet. A Várfok a Tökös Sártón keresztül a Tiszával is kapcsolatban állt. A Vecseri-fok az egykori Erzsébet kertet vette körül. A Talom-fok a Berki szőlők alatt tört ki a Kurcából és az Alsórétre vezette a folyó vizét. Az Örvény-tóval rövid csatorna kötötte össze. A vízfolyás az Alsóréten nagy kanyarulatot leírva a Tére-hát alatt folyt el, majd a Tére- fokba ömlött, ami összeköttetésben állt a Vetye-fokkal. A Seress-féle térképen ábrázolt vízfolyásokon kívül az írásos források még több olyan fokról is megemlékeznek, amelyek földrajzi fekvését, határbeli helyét pontosan nem ismerjük. Ezek közé sorolható a Gyapjas- és a Bökény-fok. A Húnyos-, a Bódi- és a Kurva-fokról csak annyit tudunk, hogy azok a Tiszából szakadtak ki, amíg a Görgő-fok valahol a Felsőréten helyezkedett el.5 6 Hatalmas károkat okozott a szentesi határban a Pusztataksonynál a Mirhó-fokon kizúduló árvíz, ami gyakran hónapokig mocsárrá változtatta a táj alacsonyabban fekvő részeit. Emiatt a nagykunsági és a Tisza menti települések mellett Szentesnek is érdekében állt a Mirhó-gát megépítése.7 A fokok jelentékeny szerepet játszottak a halászatban. Funkciójuk elsősorban arra szorítkozott, hogy az áradások idején a tavakba, morotvákba kihúzódó halakat különböző rekesztékek segítségével visszatartsák attól, hogy az apadás ütemének megfelelően a folyómederbe ússzanak. Többek között ezzel magyarázható az is, hogy e csatornákban való halászattal kapcsolatos bérleti ügyek már a XVIII. század második felében felbukkannak a bírói és községi számadásokban. Az egy-egy fokot árendáló személyek a halászatért meghatározott pénzösszeget fizettek, ami a város bevételeit gyarapította. Annak ellenére, hogy a községi és bírói számadásokban a 5 Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára (a továbbiakban: CsML SzF) Szentes város levéltárának térképei. Szvt. 5. 6 Nyíri Antal 1948. 11. 7 Szilágyi Miklós 1999. 60.
