Zombori István (szerk.): A múzeumalapító : Jaksa János tanító, múzeumigazgató élete és munkássága (Szeged, Magyar Múzeumi Történész Társzulat; Móra Ferenc Múzeum, 2002)

KOVÁCS Lajos: Jaksa János a szegvári Falumúzeum alapítója

Jaksa János, a szegvári falumúzeum alapítója KOVÁCS LAJOS 1947-ben bizottságok - úgynevezett 48-as bizottságok - alakultak az országban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc centenáriumának méltó megünneplésére. A kezdeményezés a Vallás- és Közoktatási Minisztériumból indult. A kiadott rendeletben gyűjtőmunkára buzdították az iskolák nevelőit és a tanulóifjúságot. A 48-as bizottságok ezt a helytörténeti és néprajzi gyűjtőmunkát szervezték és irányították. Szegváron Jaksa János tanító szervezte meg a gyűjtést a községben és a környékbeli tanyákon. A gyűjtőmunkában részt vettek az akkori népiskola VIII. osztályos tanulói, valamint az általános iskola III. osztályosai és a felnőttek, akik közül Szucsán János és felesége végezte a legnagyobb munkát. A tanítók közül Ivancsics Hedvig és Agócs Anna segített Jaksa Jánosnak. A gyűjtés úgy zajlott, hogy a tanulók elhozták otthonról a régi tárgyakat, mindenféle eszközt és dokumentumot, ahogy jöttek az iskolába. Azokat átadták a tanítóknak. Meghatározott napokon délutánonként egyenesen a gyűjtőhelyre - a volt Polgári Kör épületébe - vihették a felajánlott régiségeket a felnőttek és a gyermekek. Az idős- és nehezen mozgó embereket személyesen kereste fel a tanító úr. Tőlük kézikocsikon szállították be a felajánlott tárgyakat a kör épületébe. Óriási mennyiségű és nagyon értékes néprajzi- és helytörténeti anyag gyűlt össze néhány hónap alatt. Ebből rendezte meg az első néprajzi és helytörténeti kiállítást Jaksa János tanító úr 1948. március 14- 15-én a hajdani Polgári Kör épületének öszszes helyiségében. Ezen, az úgynevezett „centenáris kiállításon" készült fényképsorozat alapján el lehet képzelni, milyen volt a kiállított anyag. Az összegyűlt tárgyak mennyiségéről is fogalmat alkothatunk. (A fényképsorozat a falumúzeumban ma is látható Jaksa János magyarázó szövegével.) A kiállítás fő helyét az 1848-49-es forradalom és szabadságharc fellelt ereklyéi, tárgyai, dokumentumai foglalták el. Ezek közt voltak Kossuthképek: festmények és fényképek. Legértékesebb egy fénykép, mely Kossuth Lajost ábrázolja 1867-ben, rajta tollal írt aláírása. Petőfi Sándortól egy 1848-ban kiadott verseskötet látható. A falon kapott helyet a Kossuthtányér, „Kossuth Apánk" levele, Agócs Sándor 48-as honvéd fényképe. Kossuth Ferenc országgyűlési képviselő ajándékait is közszemlére tették. Rengeteg Kossuth-bankó gyűlt össze, melyeket szintén kiállítottak. Az első helyiségbe Jaksa János olaj- és akvarell festményei kerültek a falra az iskolás gyermekek rajzaival együtt. (Jaksa János kiállított képei: 44