Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)
Pálosi Judit: Szent István kárpitok
Az 1940 februárjában elfogadott karton alapján13 Ferenczy Noémi megszőtte és 1941 márciusában - műtermi bemutatása után - átadta14 nagyszabású kompozícióját. Noha a megbízás nagyvonalúan fogalmazott szövege biztosította a művészi szabadságot, számos kötöttséghez kellett igazodnia: történelmi kompozíciót kértek tőle, pedig hasonló tárgy felé sem korábban, sem később nem fordult az érdeklődése. Sokfigurás jelenetet kellett megszerkesztenie, holott addig készült művei általában egy ritkábban kétalakosak. Korábban az embert a csöndes elmélyedés állapotában vagy munkáját végezve jelenítette meg, most szertartásos udvari jelenet keretében kellett ábrázolnia a vendégeit méltósággal fogadó királyt, bölcsesség, erő és hatalom jelképét. Mindezeken kívül addig készült legnagyobb méretű kárpitja sem nagyobb a Szent István kárpit negyed-részénél. A történelmi tárgy idegen volt Ferenczy Noémitől, de szerencsére, például, nem csatajelenetet kívántak tőle, s az udvari szertartásosságot, a mozdulatok lassú ünnepélyességét össze tudta egyeztetni a kárpit - általa vallott - sta- tikusság-elvével. Mondanivalója tömör egyszerűségű előadásának gyakorlata, szimbolum-alkotó képessége a téma elfogódottság nélküli, nagyvonalú ábrázolására tették képessé. Kárpitjainak minden esetben tapasztalt monumentalitása, s az a különös gond, amellyel műveit szerkesztette, tanúsította kitűnő komponáló készségét. E két tulajdonsága kiválóan alkalmassá tette a nagy képfelület sok figurával való megkomponálására. Összefogott formákkal, nagyvonalúan előadott motívumai hatásos dekoratív kompozícióban egyesülnek. A Szent István kárpit Ferenczy Noémi művészi munkásságának jelentős állomása. A számára szokatlan feladat tematikai és formai követelményeinek magas fokon való teljesítése, amelynek során egyéni hangú, művei sorába szervesen illeszkedő, önmagában harmonikus egységet képviselő mű született. 26