Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)

Pálosi Judit: Szent István kárpitok

ki iskolát alapított a városban, később a kancellári tisztet bízta rá az uralkodó. A könyvátadás jelenetét a trónus mögött álló elöljárók kísérik figyelemmel (szokatlan megoldás, Domanovszky nem a trónus két oldalára hanem közvetlenül az uralkodó mögé helyezi őket).

A csoporthoz szorosan kapcsolódik egy másik jelenet: mozgalmas, pompás redőkben hulló öltözékben a térítő-tanító püspök, buzgó, odaadó tanítványaival. A két jelenet egybekapcsolásával jön létre a közép-kép ünnepélyes szimmetriája. A teljes kárpit egyensúlyát pedig a baloldali sáv teremti meg, amely - a triptichon jobb szárnyának megfelelő osztásban - foglal magába egy nagy fő alakot és fölötte egy kisebb jelenetet. A fő alak, a pásztorbotot tartó, püspöki, szíjas szandált viselő, glóriás főpap „Szent Mór, Pécs püspöke" - olvassuk a feliraton.

Mór a Szent Márton tiszteletére szentelt monostorban (Pannonhalma) volt szerzetes, 1036-ban lett püspök, Pécs második püspöke. Hogy miként esett a király választása épp Mórra, arra a kárpiton a püspök alakja fölött lévő, a Szent István legenda egy részletét idéző kis jelenet utal: „Amikor egy időben István, a szent király fiával imádság végett Szent Márton egyházába érkezett... a testvérek körmenetben a királyhoz járultak, hogy köszöntsék... A gyermek Imre pedig... ahogy a neki megnyilatkozó isteni kegyelem az egyesek érdemeit vele tudatta, kinek-kinek egyenlőtlenül juttatta a csókokat." A legtöbbet közülük Mórnak adta, mint aki a leghosszabb

idő óta tartott ki a megtartóztatás erényében. Domanovszky a kis képmezőben a megcsókolás-jelenetet mutatja be, néhány szereplővel. A kolostor kertjében a glóriás, hosszú barna hajú ifjú Imre csókkal illeti Mórt... A trónörökös álmélkodó kísérete és Mór egyik szerzetestársa a tanúi az eseménynek: Az alsó

21