Szent István emlékezete falikárpitokon 1938-2000 (Szeged, 2001)
Pálosi Judit: Szent István kárpitok
PÁLOSI JUDIT SZENT ISTVÁN KÁRPITOK / Á llamalapító királya halálának 900. évfordulóját 1938-ban ünnepelte Magyarország. Ugyanekkor adott helyet országunk a XXXIV. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak. A vallási ünnep egész országot megmozgató előkészületei sorában számos művészeti pályázat kiírására, egyházművészeti tárlat szervezésére került sor. Közvetlen megbízás eredményeként pedig 1938-ra már megvalósult művek díszítik Székesfehérvár, Esztergom, Pannonhalma templomait, köztereit (Pekáry István: 1 elenetek Székesfehérvár történetéből, szövött falikárpit; Aba Novák Vilmos-. A Szent jobb dicsősége, freskó, Székes-fehérvár, Mauzóleum; Szent István felajánlja a koronát Máriának, freskó, Pannonhalma, kápolna; Antal Károly: Szent István koronázása, Esztergom, Szent István lépcső fala). Az ország egyházi és világi vezetői jelentős támogatásban részesítik a tervezett tárlatok résztvevőit. Glattfelder Gyula Csanádi püspöknek a művészeti pályadíjak ügyében Serédy )ustinián bíboroshoz intézett levele világosan megfogalmazott célkitűzést tartalmaz: „...Mindent el kell követnünk, hogy oly művészi és egyházművészeti produktivitást indítsunk meg, amely a nagy alkalomhoz, s a világ érdeklődéséhez is méltó. E cél biztosítására nagyobb pályadíjakat kellene a püspöki karnak kitűznie, hogy művészeink ambícióját fölkelthessük. Mellékesen jegyzem meg, hogy ez alkalom a művészeknek az egyház felé való orientálódását - amire ma amúgy is hajlamosak - nagyban előmozdítani alkalmas."' Egy későbbi levél tudósít a püspöki karnak arról az elhatározásáról, hogy az egyház nagyobb pályadíjak kitűzésére vállalkozik, kiegészíteni szándékozván az állami ösztöndíjakat. A Vallás- és Közoktatási Minisztérium által meghirdetett pályázat felhívásának szövege nem ad részletes tematikai programot, de előírja, hogy a tudományos kutatás által leszűrt történelmi, ikonográfiái és archeológiái megállapítások figyelem- bevételével kell a pályaműveknek elkészülniük. A püspöki kar Szent István kora és az Eucharisztia hazai jelentősége témában írt ki pályázatot. A pályaműveket a Műcsarnok 1938. május-június hónapban rendezett tárlata mutatta be. A számos díjazott mű között A ba Novák Vilmos Szent István klérusa élén térít című pályaművét a Szent István király személyéhez fűződő legkiválóbb falfestménytervként ismerték el. Mint legjobb történelmi festményt Szőnyi István művét értékelték. 9
