Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól
KISS Gábor valószínűleg éppen a 303-ban Savariában mártírhalált halt Quirinus sisciai püspök egyik időszakos temetkezési helye fölött — áll, már a 9. század óta. Helyének kiválasztásában nyilvánvalóan a megszentelt hely (locus sacer) létének — a szent sírja és a körülötte kialakult temető, amelyre a sírfeliratok is egyértelműen utaltak — volt döntő szerepe. Nagy a valószínűsége, hogy kultuszfolyamatosságról lehet szó a velemi Szent Vid-templom esetében is, amelynek 9. századi, a kiugró hegyormon álló elődjét régészetileg feltárták (FEKETE 1984; FEKETE 1996). 10-11. századi várban, illetve a mellett állt Az államalapítás korában épült ún. keskenytalpú velem-szentvidi sáncvárban, a jelenlegi kápolna helyén állt a Szent Vid-templom (FEKETE 1984; FEKETE 1996). A szombathelyi Szent Márton-templom Sabaria 9. században már létező kővárától kb. egy km távolságban volt (KISS-TÓTH 1991; KISS-TÓTH 1993; K1SS-TÓTH-Z. CZIGÁNY 1998, 121-123, 185-189). Az ikervári Szent György-templom pedig a helynévvel jelzett vár közelében helyezkedett el. Ugyanezt mondhatjuk el a németújvári/Küszin/ Güssing (A) Szent Jakab-templomról is, amely egykor Wolfernek a várhegyen álló favára (Kézai 80. és Képes Krónika 39. fejezet: MKI 1984, 158.195) mellett feküdhetett. Ezek alapján viszont feltételeznünk kell egy- egy templom egykori létét azon várak közelében is, ahonnan eddig még nincs korabeli egyházi épületre vonatkozó konkrét adatunk. így pl. Vasváron a Szűz Mária-templom, Pinkaóváron/Burg (A) pedig valószínűleg a Szent András-templom a szóba jöhető korai egyház. Vásárhely közvetlen közelében állt Korai piachelyre utaló helynevek tűnnek fel az amúgy is korainak vélt alábbi templomok közelében: a velemi Szentvid-templom: Kőszegszerda- hely, a szombathelyi Szent Márton-templom: Szombathely, a hegyhátszentmártoni volt Szent Márton-templom: Lugosvására, a szentgotthárdi volt Szent Gotthárd-templom: Rábakethely, a kercaszomori volt Szent Vencel-templom (ma: Pusztatemető): Tótszerdahely/Sredisce (Sk). A további három eset viszont egyéb bizonyítékok hiányában már csak feltételezés: a monyorókeréki/Eberau (A) Szűz Mária-templom(?): Héttfö- helly (UB I. 83, No. 117), a felsőkethelyi/Neumarkt im Tauchental (A) Szent Miklós-templom(?): Felső- kethely, a muraszombati/Murská Sobota (Sk) Szent Miklós-templom(?): Muraszombat. A településen kívül állt vagy több település számára emelték E templomtípusnak egyik jó példája a ma Rába- töttöshöz tartozó, ám minden lakott helytől messze eső Szent Cecília-templom (M. KOZÁK 1976; M. KOZÁK 1978; M. KOZÁK 1998). Noha az épület 13. századi bővítését megelőző periódusát az alapozás technikája és egy párkányrészlet alapján ugyanerre az évszázadra keltezik, szélesebb körű régészeti kutatás lehetséges, hogy biztosabb időrendi fogódzókat is találna! Hasonlóan a településen kívül állt pl. a kercaszomori egykori Szent Vencel-templom (ma: Pusz- tatemető-dűlő) és Szombathely plébániája is: a Szent Márton-templom. Patrocíniumából kikövetkeztethetők építésének időhatárai Feltűnő a Németújvár/Güssing (A) közelében fekvő, Rába- és Lapincs-völgyi középkori templomok viszonylag nagyszámú Szent Márton patrocíniu- rna: Rábaszentmárton/Sankt Martin an der Raab (A), Nagyfalva/Mogersdorf (A), Király fal va/Königs- dorf (A). Elképzelhető, hogy ezen templomok alapítása a már említett küszini bencés monostor térítő és templomépítő tevékenységével van kapcsolatban (SCHWARTZ 1933, 189), akik ezzel is pannonhalmi anyamonostoruk védőszentjét népszerűsítették ezen az akkor még gyéren lakott vidéken. III. Orbán pápa 1187. évi, Veronában kiadott oklevelében (UB I. 28, No. 53) a szentgotthárdi cisztercita kolostor birtokaként felsorolt Pacfalu a királyfalvi, Badofalu a nagyfalvi, Janafalu pedig a rábaszentmártoni szentegyházhoz tartozhatott (SCHWARTZ 1933,191). Valószínűleg szintén a küszini bencések tevékenységével hozható kapcsolatba a rábagyarmati templom Szent Lambert titulusa és a Szentgotthárd- nak nevet adó templom védőszentjének kiválasztása is.12 Mindkét szent ugyanis bencés szerzetes volt. A patrocíniumokkal kapcsolatban itt még egy kérdésre kell kitérnünk: ez pedig a Szentkirály 12 A rábagyarmati templom titulusát Szent Rupertként (Ruprecht) értelmezi tévesen: SCHWARTZ 1933,189-190, ám ez felvetésének igazából semmit nem von le! 384
