Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Farkas Csilla - Márk László: Szarmata kori fémleletek analitikai vizsgálata
Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 161-179 SZARMATA KORI FÉMLELETEK ANALITIKAI VIZSGÁLATA FARKAS Csilla - MÁRK László BEVEZETÉS A letűnt korok emlékeinek feltárásakor és azok feldolgozásakor egyre nagyobb szerepet kapnak a természettudományos alapokon kidolgozott kutatási és mérési eljárások. Ezek a kémiai, fizikai és biológiai kutatások során már évtizedek óta eredményesen alkalmazott, rutinszerűen elvégezhető analitikai és egyéb módszerek nagyban elősegítik a régészeti leletek magas szintű tudományos értékelését.1 A régészeti leletek anyagának kémiai összetétele többnyire értékes információt hordoz a régész számára, azonban előfordulhat az is, hogy ezen ismeretek nem tartalmaznak tényleges többletinformációt.2 Ezért a meghatározáshoz használt eljárást és a mérések számát pontosan a megoldandó feladathoz kell igazítani, átgondolva a mérendő anyag mennyiségét és várható összetételét. Gyakran fontos szempont az, hogy a mérés elvégzésekor a lelet ne szenvedjen tartós fizikai károsodást, ezért a régészetben főként a roncsolásmentes analitikai elemzések alkalmazása terjedt el. Jelen esetben is ilyen eljárást használtunk az összetétel meghatározásához. A MÉRÉSEK CÉLJA Az analitikai elemzések eredményei segítséget nyújthatnak a leletek kémiai összetételének és készítésének pontosabb megismeréséhez. Ez esetben olyan fémleleteket vizsgáltunk, amelyek összetétele és kereskedelmi kapcsolatai még felderítetlenek. A vizsgálatok elvégzése és azok kiértékelése után, a pontos kémiai összetétel ismeretében, lehetővé válik a tárgyak részletesebb leírása, továbbá az adatok közlése a további kutatás számára is értékes információt nyújthat. A korai tárgyak, elsősorban a tükrök esetében merült fel a származás kérdése, a nyersanyagok milyensége. Az elvégzett néhány mérés a kérdés további feszegetését célozza, a keleti eredetű és a római importból származó tárgyak összehasonlítása és vizsgálata tekintetében. A sírok kormeghatározásakor több tényező is látszólagos ellentmondást eredményezett. Például: a sírokból előkerült ékszerek a kelet-európai step- péről származtak (aranyflitterek, fülbevalók, lunulák), és a tükrök sírba tételének szokása is innen ered. Ugyanakkor, a sírokból több olyan tárgy is előkerült, amely későbbre, a 2. századra datálja a sírokat, a rómaiakkal való rendszeres kereskedelem kialakulása után. Feltehetőleg ebből a kereskedelemből származik a fibula, az egyik karperec és talán a tükrök is. Az analitikai vizsgálatok segítségével lehetséges az esetleges érclelőhely és előállító műhely meghatározása is, de ezek pontos, hiteles megállapítására csak nagyobb számú mérés esetén lenne mód. Továbbá az ilyen irányú kutatás számára igen fontos lenne az ősi érclelőhelyek pontos kémiai elemzésének teljes feldolgozása, a vizsgálatok során különös figyelmet érdemelne az egyes szennyező- és nyomelemek, valamint a különböző 1 A tanulmány lektorálásáért Költő Lászlónak és Vaday Andreának tartozunk hálás köszönettel. Ezúton is szeretnénk megköszönni a mérések eredményeinek feldolgozásakor nyújtott önzetlen segítséget Ecsedi Istvánnak, Galbács Zoltánnak Galbács Gábornak, Horváth Ferencnek valamint Kulcsár Gabriellának 2 Tehát az analitikai eredmények kiértékelése során nem kapunk olyan információkat, amelyek régészetileg is hasznosítha- tóak lennének. 161
