Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában

RÓZSA Zoltán

A TELEPÜLÉS IDŐRENDJE

A kézikorongolt kerámia megjelenése az Alföldén a 4. század végére tehető (VADAY 1984, 31), s a szarmata településeken előkerült leletanyag alapján a technika egészen a hun kor végéig általános marad.65 Telepünk élete a több periódus ellenére sem nyújtható szét ekkora időszakra, hiszen az előkerült típusok kis száma, a laza telepszerkezet ezt semmiféleképpen nem indokolja. Az orosházi település ugyan többrétegű, de ezek az időbeni rétegek egymásból szervesen következők. A keleti és a nyugati rész időbeni csúszásának mértéke a kevés

párhuzam miatt sajnos nem állapítható meg, miként a feltárt település kezdetének abszolút értéke sem. A nyugati területrész feltöltése kronológiailag megfeleltethető többek között Tiszaföldvár pusztulási rétegének (VADAY 1994).66 Az orosházi telep feltárt részletének felső korhatárát tehát az Atti- la-kor jelenti, pusztulási rétege az Attila halálát követő hatalmi átrendeződés eredménye.

Mindezek alapján úgy vélem, hogy a feltárt teleprészlet használati idejét az 5. század első felére keltezhetjük.67

IRODALOM

ÁCS 1992 Ács Cs.: Megjegyzések a késő szarmata kerámia kérdéséhez. —Anmerkungen zur Frage der spätsarmatischen Keramik. JAME 30-32 (1987-1989) 1992, 97-112.

CSEH 1998 Cseh J.: Római kori településtörténeti kutatások Kengyel határában. {Szarmata kunyhó maradvány a Csorcsány-ér mellett). In: Jazigok, roxolánok, alánok. Szarmaták az Alföldön. Gyulai Katalógusok 6. Szerk.: Havassy P. Gyula 1998, 83-101.

KŐHEGYI-VÖRÖS 1992 Kőhegyi M. - Vörös G.: 3-4. századi temető és 4-5. századi település Szeged-A Igyon. — Friedhof aus dem 3. und 4. Jh. und eine Siedlung aus dem 4. und5. Jh. in Szeged-Algyö. MFMÉ 1989/90-1 (1992)63-116.

KULCSÁR-VÖRÖS 1989 Kulcsár V. - Vörös I.: Szarmata telep Lajosmizse határában. Leletmentés az M5 útnál. — Sarmatische Siedlung in der Gemarkung von Lajosmizse (Fundrettung an der A utobahn M5). Cumania 11 (1989) 67-93.

MEDGYES1 1989 Medgyesi P.: Szarmata kori település Doboz-Homokgödri táblán. In: Dobozi tanulmányok. Szerk.: Réthy Zs. Békéscsaba 1989, 85-114.

M. NEPPER 1984 M. Nepper I.: Császárkori szarmata telep Biharkeresztes-Ártánd Nagyfar kasdombon. — Eine sarmatische Siedlung aus der Kaiserzeit, gelegen auf dem Nagyfarkas-Hügel, Biharke- resztes-Artánd. DMÉ 1982 (1984) 101-249.

PÁRDUCZ 1935 Párducz M.: Adatok az Alföld rómaikori kerámiájához. — Angaben zur Keramik des Alföld aus der Römerzeit. Dóig 11 (1935) 175-203.

PÁRDUCZ 1938 Párducz M. Rómaikori lelőhely Hódmezővásárhelyen a Solt-Póléban. — Römerzeitlicher Fundort in Solt-Palé bei Hódmezővásárhely. Dóig 14 (1938) 90-123.

PÁRDUCZ 1939 Párducz M.: Rómaikori telep Makó mellett. — Eine Siedlung der Römerzeit bei der Stadt Makó. Dolg 15 (1939) 133-145.

PÁRDUCZ 1941 Párducz M.: Szarmatakori telep és temető Földeákon. — Die Siedlung und das Gräberfeld der Sarmatenzeit bei Földeák. Dolg 17 (1941) 90-107.

PÁRDUCZ 1942 Párducz M.: Őskori és szarmatakori telep Hódmezővásárhely határában. — Siedlung der Urzeit und der Sarmatenzeit in der Umgebung von Hódmezővásárhely. Dolg 18 (1942) 113-128.

PÁRDUCZ 1943 Párducz M.: Szarmatakori telep Hódmezővásárhely-Kopáncson. — Eine Siedlung der Sarmatenzeit zu Hódmezővásárhely-Kopáncs. Dolg 19(1943) 164-171.

PÁRDUCZ 1952 Párducz M.: Adatok a magyarországi szarmaták társadalomtörténetéhez. — K is- torii obsestva sarmatskih piemen v Vengrii. ArchErt 79 (1952) 39-45.

SZATMÁRI 1997 Szatmári I.: Árpád-kori templomok Kamuion. — Arpádenzeitliche Kirchen in Kamut. ArchÉrt 121-122 (1994-1995) 1997, 37-56.

65 Jóllehet önmagában a kézikorongolt kerámia pontosabb korszakolásra még alkalmatlan (VÖRÖS 1993, 22).

66 Az említett párhuzamokon kívül a két lelőhelyet időben összekapcsolja a Kowalk-tipusú üvegpohár is (VADA Y1994, 107).

67 Az ismert késő szarmata települések száma évről-évre növekszik. Elgondolkodtató azonban, hogy a fehértói és az orosházi telepen kívül Békés megye egész területéről csupán két közölt települést ismerünk a korszakból (MEDGYESI 1989; VA- DAY-MEDGYESI1993). Csongrád megyében valamiveljobb a helyzet, a Szeged és Vásárhely környéki telepeknek köszönhetően. A települések anyaga vagy csak részben és rosszul közölt, vagy más korszak melléktermékeiként kerültek elő (VÖRÖS 1993, 11), illetőleg közöletlenek. Nagyon fontos lenne tehát a régi és új ásatási anyagok mielőbbi feldolgozása.

98