Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Rózsa Zoltán: Késő szarmata teleprészlet Orosháza északi határában
Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 79-124 KÉSŐ SZARMATA TELEPRÉSZLET OROSHÁZA ÉSZAKI HATÁRÁBAN RÓZSA Zoltán BEVEZETÉS 1996. augusztus 6. és 30. közt, leletmentő ásatás keretében kisebb késő szarmata településrészlet került feltárásra.1 Az 1995 őszén, terepjárás alkalmával lokalizált szarmata település az Orosháza-Szénási út nevet kapta (Oh-2). A lelőhely topográfiai besorolását megtartom, a későbbiekben erre való hivatkozását elégségesnek vélem. Az ásatásra az Orosházát elkerülő út első szakaszának építése miatt került sor, az ásatási terület a 163+250 és 163+600 kilométer- szelvények közé esik (1. kép). A lelőhely egy régi, nagyon széles, erősen feltöltődött aljú, ma már kiszáradt folyómeder északi partján húzódik. A várost elkerülő út az 500x150 méter kiterjedésű lelőhelyet teljes hosszában, csaknem középen szeli át. Az ásatási terület közel egyharmada, az egykori település középső régiója nem került feltárásra (1. kép; 20. kép 2), mivel a kivitelezők munkagépei alatt itt mélyedés keletkezett, és az esőzések miatt nagy mennyiségű víz gyűlt össze a területen. Nem kezelhető azonban leletmentes sávként. A feltárt terület tehát 250 méter hosszú, szélessége 25 méter, alapterülete 6250 négyzetméter.2 /ÍZ OBJEKTUMOK LEÍRÁSA 1. objektum (2. kép 1; 6. kép; 7. kép 3-8; 22. kép 1-2) — árok és gödrök. Az árok iránya É-D-i, északi vége nyugat felé hajlott. Északi irányban valószínűleg folytatódik. Ez a részlete viszont már a nyomvonal északi széle alá nyúlt, így további feltárása elmaradt. Csakúgy, miként az 1/A objektumnak is. A gödörkomplexum 0,86 m mélységben jelentkezett. Lefelé haladva a következő szint 1,17 m mélységben volt található a keleti és az északi gödörrészben. Ez alá mélyült a gödörhalmaz centrális részében a következő szint, 1,62 m mélységben. Ezen a szinten lehetett az objektum járószintje, északi részében a vörösre átégett tűzhellyel, melynek vastagsága 1 cm, tapasztása leletet nem tartalmazott. Ezt a tűzhelyet vágta ÉK felől az 1/A objektum, mely egy szabályos kerekded gödör, mélysége 1,76 m, s hozzá kelet felől egy lejárat kapcsolódik. A gödörhalmaz déli részén pedig egy ovális, szabálytalan méhkas alakú gödör volt, 1,8-1,9 m mélységben (1/B objektum).3 Leletanyag: Az árokból származó leletanyag. Északi részéből sok újkori mázas, lábas edény töredéke került elő. A szarmata anyagban főleg a gyorskorongolt kerámiaanyag dominál. Egy barnára égett oldaltöredék s egy sötétszürke, homokos soványítású, vízszintesen kihajló korsóperem-töredéken (6. kép 6) kívül a szürke kerámia túlsúlya jellemző. Széles-lapos szalagfüles, sávosan simított felületű, kantáros edény peremtöredéke (6. kép 1). Korongolt, behúzott peremű tálak (6. kép 10-11), melyből az egyik kissé csillámos soványítású. Sávosan simított (6. kép 12) és sávosan fényezett, enyhén megvastagodó peremű tál (6. kép 13); egy belül töredezett, perem alatt hornyolt, fényezett, meredek állású tál peremtöredéke. A gömbtestű edényeket egy sávosan fényezett töredék képviseli (6. kép 8). A hombárperemek közé sorolható egy vízszintes peremű, igen homokos soványítású, világos- szürke (6. kép 7) és egy sávosan fényezett, kihajló peremű 1 Itt köszönöm meg Szatmári Imrének, hogy az anyagot publikálásra átengedte. A technikai kivitelezésért Albert Zoltán, Kékegyi Dorottya és Stirbitz Nándor, a szakmai tanácsaikért Vaday Andrea és Vörös Gabriella fogadja köszönetemet! A cikket Vaday Andrea lektorálta, melyet külön köszönök. 2 Az eredeti ásatási dokumentáció a Munkácsy Mihály Múzeum Régészeti Adattárában található (2197-1997), a régészeti leletanyag az orosházi Szántó Kovács János Múzeumban került leltározásra 98.2.1.1-98.2.20.61. leltári szám alatt. 3 A gödörhalmaz fenti leírása látszott a legmegfelelőbbnek, mivel biztosat talán csak annyit mondhatunk róla, hogy az 1/A objektum egy későbbi beásás eredménye, de betöltése alapján szarmata kori. 79