Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról
SZALONTAI Csaba - TÓTH Katalin lap alakú sírgödrökben. A 27 sírból 15-öt kiraboltak, a rablások egytől egyig korabeliek lehettek. Hét esetben a rablóaknát a sírgödörnél nagyobbra ásták, a többi esetben pontosan ráástak a sírra. Jellemző, hogy a „szegényebb mellékleti!” sírok és a gyereksírok ritkábban lettek a sírrablás áldozatai. A koporsóhasználat mind térben, mind időben általánosan elterjedt az alföldi szarmata Barbaricum- ban (KULCSÁR 1998, 28). Az általunk feltárt temetőrészletnél is megfigyelhető volt néhány sírnál a koporsó: a koporsón belüli betöltés elkülönült a sírgödör betöltésétől, valamint helyenként a koporsó szélét barnás elszíneződés jelezte. Koporsókapcsot egyik sírban sem találtunk.37 Az 1668. számú sírban a fej felőli oldalon egy viszonylag nagyobb felületen meg tudtuk figyelni a rönkkoporsó összefüggő maradványát. Ez a sír egyébként szokatlanul nagy méretével (298x190 cm) is kiemelkedik a többi közül. Alapterülete 5,51 m2, ami jóval meghaladja az alföldi szarmata sírok átlagos — 1,5-2 m2-es — alapterületét (KULCSÁR 1998, 25). Hosszú- ság/szélesség indexe a legalacsonyabb a temetőrészleten belül.38 39 Római pénz, ún. szarmata csatok, egy téglalap alakú bronzveret, vaskés és kovakő került elő belőle. A temetkezésekben különböző viseleti tárgyak és mellékletek kerültek elő. A viseleti tárgyak közül leggyakoribb leletek a gyöngyök voltak. A gyöngyös sírok közül kiemelkedik az 1623. számú, amelyben több száz gyöngy került elő, részben eredeti helyzetben. Ezen kívül előkerültek fibulák, karperecek, torquesek, csatok, övdíszek, gyűrűk. A sírmellékletek közül leggyakrabban az edények fordultak elő, de találtunk 2 római pénzt, késeket, tűket, tűzszerszámokat (csiholókat és kovákat), kardtöredéket, és csak restaurálás után meghatározható vastöredékeket. A sírok mellett végzett áldozati szertartásokra utalnak a sírokat körülvevő árkokban előkerült állatcsontok és cseréptöredékek, valamint a sírok között feltárt két objektum. Az egyik egy cölöplyuk méretű kis gödör volt (1648. objektum), melyben három vadkanagyarat találtunk. A másik, téglalap alakú gödörben (1674. objektum) tüzelésnyomok (KULCSÁR 1999) mellett egy nagytestű — egyelőre pontosabban nem meghatározott — állat koponyáját tártuk fel. Külön említést érdemel még az 1594. számú, négyszögletes árokkal körülvett sír déli, fej felőli végében kialakított bemélyedés (ún. tajnyik), mely a sírgödör aljától indul, 40 cm-rel nyúlik túl a sírgödrön, 50 cm magasságig (KULCSÁR 1999). A temető korának meghatározásáról egyelőre csak annyit mondhatunk, hogy a temetőrészlet az elsőként Párducz Mihály által elkülönített ún. szarmata csatos körhöz (Kr. u. 2. század vége - 3. század első fele) tartozik (PÁRDUCZ 1956; VADAY- KULCSÁR 1984).39 Ez az újabb típusú leletanyag a marko- mann—szarmata háborúk után terjedt el az Alföldön. A horizont elkülönítése néhány sajátos, új lelettípus — például a gyűrűs markolatú kardok, ún. szarmata csatok és szíjvégek, stb. — alapján történt. Noha a hazai tudományban korábban felmerült, hogy bennük alánokat vagy az alán törzsszövetséghez tartozó csoportokat lássunk (ISTVÁNOV1TS 1990, 92-93: IST- VÁNOVITS 1998, 40-41; KULCSÁR 1998a, 75-76), a kérdés végleges eldöntéséig magunk csupán a népesség keleti eredete mellett foglalnánk állást. Pontosabb és részletesebb kormeghatározást a temető teljes feldolgozása után adhatunk. A FELTÁRÁS JELENTŐSÉGE Kiskundorozsma-Nagyszék azon ritkábban előforduló lelőhelyek közé tartozik, ahol a szarmata kori település az egy részéhez tartozó sírcsoporttal együtt került elő. Nagy (az eddigi legnagyobb) felületű település feltárás ebből a korszakból, sokféle objektumtípussal — különösen a földbe mélyített épületek, füstölők és kemencék tekintetében —, gazdag leletanyaggal. A temetőrészlet egy szűkebb periódust ölel fel. Olyan ritkábban megfigyelt temetkezési szokásokat — szögletes árkok, bemélyítés a sír fej felőli rövidebb oldalában, több bejáratú árok, hármas, 37 Hasonló, vasalkatrész nélküli koporsós temetkezéseket ismerünk például Endrőd-Szuj ókereszt lelőhelyről (VADAY-SZŐKE 1983, 122). 38 Ha a sírgödör hosszát elosztjuk a szélességével, a kapott szám azt jelzi, hogy a gödör a négyzethez (alacsonyabb érték) vagy a hosszúkás téglalaphoz (magasabb érték) áll-e közelebb. A módszert Istvánovits Eszter alkalmazta elsőként a tiszadobi temető elemzésekor (ISTVÁNOVITS 1991, 35). 39 Az ún. szarmata csatok az 1668. számú sírból kerültek elő. 66
