Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Szalontai Csaba - Tóth Katalin: Ekőzetes jelentés a Szeged-Kiskundorozsma határában végzett szarmata kori település- és temetőfeltárásról
Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 59-78 ELŐZETES JELENTÉS A SZEGED-KISKUNDOROZSMA HATÁRÁBAN VÉGZETT SZARMATA KORI TELEPÜLÉS- ÉS TEMETŐ FEL TÁRÁSRÓL SZALONTAI Csaba - TÓTH Katalin A bemutatásra kerülő lelőhely (M5 autópálya 26/72, Nr. 34. lelőhely) Szeged-Kiskundorozsmá- tól nyugatra helyezkedik el, a Nagyszék nevű határrészben (1. kép), amely a Szeged-Kiskunhalas országúttól északra található. Keletről a Maty-ér egy lefűződött ága határolja. A területen az autópálya nyomvonala megközelítőleg E-D irányban halad, végig a Maty-ért kísérő magasparton. A nagyszéki határrész szerves része annak az E-D irányú dombvonulatnak, amely a Szatymaz és Kis- kundorozsma határánál lévő ún. Hosszúháttól indul, majd a — szabályozás előtt minden valószínűség szerint hajózható — Maty-ér mentén dél felé húzódva egészen Kiskundorozsma és Domaszék határáig nyúlik. A dombvonulat kötött talaját a folyómedertől távolabb a Duna-Tisza közi homokhátságra jellemző homokos talaj váltja fel. A térség kitűnő természeti adottságokkal rendelkezik, ugyanis a víz közelsége, illetve az azt kísérő, környezetükből jelentősen kiemelkedő dombhátak termékeny talajukkal kiváló feltételeket nyújtottak az emberi megtelepülés számára. Mindezt jól tükrözik Kronwald Tamás emlékének a Maty-ér vonalát követve Kiskundorozsma nyugati szélénél elhelyezkedő régészeti lelőhelyek.1 Az előkészületek során Kiskundorozsma régészeti topográfiáját2 és az autópálya nyomvonalán végzett terepbejárást vettük alapul. Ezek adatai szerint a nagyszéki határrészben az autópálya nyomvonalán három régészeti lelőhely található: a 26/68. (Nr. 33.), 26/72. (Nr. 34.) és 26/74. (Nr. 36.) számú.3 A terepbejárási megfigyelések a 26/72. lelőhelyen szarmata kori, 50x100 méteres település közepes intenzitású nyomaira utaltak, mely az autópálya nyomvonalának 160,900 és 161,000 kilométere között helyezkedik el.4 A 26/72. lelőhelytől délre mintegy 300 méterre regisztráltuk a kb. 200x150 méter kiterjedésű 26/74. számú régészeti lelőhelyet, az autópálya nyomvonalának 161,300 és 161,500 kilométere között. Itt szintén egy szarmata kori település közepes intenzitású felszíni nyomait figyeltük meg.5 A két lelőhely közötti területen felszíni leleteket nem találtunk. A feltárás megkezdése előtt, 1998 tavaszán újabb terepbejárást végeztünk az általunk feltáran1 A lelőhelyünk feltárására a Közlekedési Minisztérium megbízásából került sor az M5 autópálya tervezett nyomvonalán, a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által végrehajtott előzetes leletmentés keretében. Az ásatási dokumentáció az alábbi leltári számokon található: MFM RégAd: 2322-99, 2580-99, 2890-2000. Fotótár: 54437-58600, R285I-4264, Diatár: 5784-9295, 13057—14494. Az előkerült hatalmas mennyiségű leletanyag restaurálása, feldolgozása folyamatban van. 2 Nagy Erzsébet: Kiskundorozsma régészeti topográfiája és településtörténete. Szakdolgozat JÄTE BTK, Szeged 1980. 3 Az autópálya beruházásával kapcsolatos terepbejárás során a felfedezett lelőhelyeket olyan kódszámmal láttuk el, amely illeszkedik a Csongrád megyében eddig használt topográfiai rendhez. Ez alapján a Kiskundorozsma határába eső lelőhelyek a 26-os főszámot kapták, illetve egy sorszámot, amely a községben eddig előkerült lelőhelyek sorszámát jelöli. A topográfiai számozáson kívül egy további számmal is elláttuk a lelőhelyeket: az előzetes feltáráshoz megkötött szerződés mellékletében északról dél felé vettük számba a feltárásra kijelölt helyeket, és ezeket 1-től 44-ig sorszámoztuk. A 26/68. (33.) számú lelőhelyet jelen dolgozatban nem tárgyaljuk. 4 A felszínen 52 db kerámiát és 4 db állatcsontot találtunk. 5 Összesen 91 db edénytöredéket és 2 db állatcsontot gyűjtöttünk 59
