Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Kiss Gábor: A történeti Vas vármegye 11-12. századi templomairól
KISS Gábor gyében sem, ahol még az Anjou-korban is jelentős birtoktestek voltak a király kezén (KMTL 1994, 268). Vas vármegye területe egyházjogilag a győri püspökség területéhez tartozott, amely a Szent István által alapított egyházmegyék sorában — a veszprémi után — a második alapítás volt. Ez az ezredforduló táján megalapított püspökség pedig — és így vármegyénk területe is — egykor az Árpádok fejedelmi országrészéhez tartozott, amelyben már Géza nagyfejedelem idején megkezdődött a nyugati rítusú keresztény térítés. Ennek megfelelően — az egykori vármegyére vonatkozó történeti források hiányossága ellenére is2 — nem egy 11—12. századi templomról van írott forráson alapuló biztos tudomásunk, és mára már egyre több régészeti bizonyíték is rendelkezésünkre áll a magyar állam első két évszázadában emelt egyházi épületekről. Összességében ezekből az alább majd részletesen felsorolásra kerülő töredékes adatokból is nyilvánvaló: a plébániahálózat — legalábbis első formájában — a 12. század végére már egészen az országhatárig kiépült, és ebben az időben már megkezdődött a magánegyházak, kápolnák, leányegyházak alapítása is. Ezzel a történeti és régészeti forrásokból megrajzolható képpel azonban homlokegyenest szem- beáll az, amit az egyházi épületek eddigi, kizárólag műemléki kutatásának eredményeiből tudunk. Jól tükrözi ezt az ellentmondást a nyugat-dunántúli egyházi építészetet tárgyaló legutóbbi — leginkább művészettörténeti alapú — összefoglalás is. Ebben az 1200 előtti templomépítés lehetősége — kivéve itt a dömölki (Celldömölk), szentgotthárdi, német- újvári/Güssing (A) kolostort és a vasvári káptalani templomot — csupán a megye nyugati részén fellelhető néhány falusi templomépület esetében merült fel, többnyire a fennmaradt okleveles adatok vagy történeti következtetés alapján (VALTER 1985, 20,70): 1175 Szombathely: Szűz Mária-kápolna (VALTER 1985, 255),3 1183 előtt Szentgotthárd: Szent Gotthárd-temp- lom (VALTER 1985, 249-250),4 1189 Nagy fal va/Mogersdorf (A): Szent Már- ton-kápolna (VALTER 1985, 183),5 1198 Szentkút/Heiligenbrunn (A): Szent Kelemen-kápolna (VALTER 1985, 135),6 1200 körül Pörgölény/Pilgersdorf (A): ismeretlen titulusú plébániatemplom (VALTER 1985,212).7 Ha azonban ilyen nagy és alapos gyűjtés ellenére csak ilyen kevés korai egyházi épületet ismerünk, fel kell tenni a kérdést, hol vannak Vas megye 11-12. századra keltezhető templomépületei? Miért nem találták meg őket több mint százévnyi műemléki kutatás után sem? A válasz nyilvánvaló! Ezek az épületek ott rejtőznek a műemléki kutatások által eddig egyetemesen a 13. századra keltezett falusi templomok között, csak eddig még nem sikerült kiszűrni őket! Meggyőződésünk, hogy pusztán épületalaprajzok alapján messzemenő következtetéseket aligha lehet levonni. Az általában egyhajós és félköríves szentély- záródású alaprajz önmagában aligha tekinthető korjelzőnek, hiszen a jelek szerint ilyen templomokat^ 11-13. század között, sőt alkalmanként azon túl is építettek. Mindebből természetesen az is következik, hogy a pusztán az álló falakra korlátozódó műemléki kutatás nemigen alkalmas a templomalapítás valódi korának meghatározására! Hogy ehhez kapcsolódva mennyire szükséges az alapos és kiterjedt régészeti feltárás, azt ma már példák sora bizonyítja. A jövőben minden bizonnyal egész sor templomot kell majd legalább egy évszázaddal korábbra keltezni! A rendelkezésre álló csekély adat alapján az alábbiakban megpróbáltuk összegyűjteni azokat a történeti, régészeti, topográfiai és egyéb ismérve2 Sajnos éppen a legfontosabb forrás, a Magyarországon 1281 és 1286 között felvett pápai tizedjegyzék győri püspökséget tartalmazó része hiányzik. Ennek hiányában pedig az eg)>házmegye pontos egyházi szervezetét — és ezen belül a plébániahálózatot —jobbára csak a más vonatkozású középkori iratokból és a későbbi, újkori adatok segítségével kísérelhetjük meg meghatározni. 3 Az adat hibás, hiszen a szombathelyi Szűz Mária-templom ilyen korú említése nem ismert! Az adat a Szent Márton-temp- lomra vonatkozik, ti. a hivatkozott oklevél a pannonhalmi apátság 1102. évi oklevelének megerősítése (TÓTH-Z. CZIGÁNY 1994, 34-35, No. 29). 4 A szerző szerint a templom 1160-1170 között épült (VALTER 1985, 250). 5 A település a szerző szerint 1187-ben már a szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozott (VALTER 1985, 183). Valószínűleg erre azonban csak 1213 után került sor. 6 A szerző keltezésénél az 1198-ban, Ugrin győri püspök által a szentgotthárdi ciszterci monostornak tett adományra hivatkozik (VALTER 1985, 135). 7 Mivel a templom 1289-ben már elpusztult, a szerző szerint 1200 körül épülhetett (VALTER 1985, 212). 380
