Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Gallina Zsolt: Tüzelőberendezések egy szarmata településen (Kecskemét-Belsőnyír, M5 autópálya 52/E lelőhely)

Hadak útján. Szerk.: Bende L. - Lőrinczy G. - Szalontai Cs. Szeged 2000, 35-57

TÜZELŐBERENDEZÉSEK EGY SZARMATA TELEPÜLÉSEN (KECSKEMÉT-BELSŐNYÍR, M5 AUTÓPÁLYA 52/ELELŐHELY)

GALLINA Zsolt

1996. június és július között egy szarmata telep részletét tártuk fel az M5-ös autópálya nyomvonalán, Kecskemét-Belsőnyír területén.1 A feltárt lelőhely az M5 autópálya 77,8-80,05 km-szelvénye között, Kecskeméttől ÉNy-ra kb. 1 km-re, a Kecs- kemét-Ladánybene közötti úttól északra 30CM00 m-re helyezkedett el (1. kép). A terepbejárások alapján megállapítható volt, hogy a feltárandó terület egy igen nagy (kb. 1 km hosszú, 200—300 m széles) szarmata telep keleti részét alkotta. A feltárás folyamán csak a lelőhely északi szélét sikerült

megtalálnunk. Összesen 213 objektum, közte egy ház, számos élelem- és szeméttároló gödör, kopo- lyakút, árok, illetve árokszakasz, 21 tüzelőberendezés — ebből egy házbeli kemence —, 15 külső kemence (melyből két-két, illetve három kemence egy-egy kemencebokrot alkotott), három külső tűzhely és két füstölőobjektum került napvilágra (2. kép). Jelen tanulmányban a telepen előkerült tüzelőberendezésekkel, azok tipológiájával, szerkezetével, funkcióikkal és a telepen belüli helyzetükkel foglalkozom.2

AZ OBJEKTUMOK LEÍRÁSA

4. objektum, külső tűzhely (3. kép 1). Körte alaprajzú, ÉÉNy-DDK-i tájolású.3 A szélesebb rész az égetőtér, a keskenyebb a hamusgödör lehetett. Alja ívelt. Átm.: 60x105 cm, m.: 10-25 cm. Leletanyaga: kevés szarmata, szürke, korongolt és kézzel formált kerámiatöredék, őrlőkő töredékei, állatcsont.

17. objektum, külső kemence (3. kép 2). Kerekded alaprajzú, DK-ÉNy-i tájolású. A gödör KDK-i végén kibontott nagyobb mennyiségű, vörös, égett omladék helyén helyezkedhetett el a kemence. Falát nem sikerült észlelni, csupán a pusztulási réteg jelentkezett. A kemence előtt hosszúkás, tagolt előtérgödör helyezkedett el. Betöltése: felső kétharmadában, illetve nyugati felében paticsos-ho- mokos, agyagos kevert, alsó harmadában sárgás, feketés- szürke harnus. Az objektumot a 7. árok vágta. ÉNy-i végébe egy méhkas alakú gödröt ástak. Teljes h.: 2,9 m, sz.: 90-140 cm, m.: 5-20 cm (omladék), 50-55 cm (előtérgödör). Leletanyaga: kevés állatcsont, szarmata, durva házikerámia töredékei, vörösesbarna, mázas tál aljtöredéke.

30. objektum, ház és kemence (3. kép 3). A ház szabálytalan, lekerekített sarkú, négyzet alaprajzú volt. A házat két korábbi, de szarmata korú gödörre ásták rá. A ház padlószintje a déli oldalon, nagyobb felületen (kb. 1,5X2 m) jelentkezett, ami a korábbi gödröket felülrétegezte. A padlószint tapasztott; a lejárástól kemény, vékony (kb. 0,5 cm), egyrétegű szürkés volt. A ház fala rézsűsen befelé lejtett, alja egyenetlen volt, kissé a közepe felé lejtett. A ház DNy-i sarkában 2 cölöplyuk volt, átm.: 10-15 cm, m.: 8-9 cm. A ház ÉNy-i sarkában lévő padka és a lekerekített sarok a ház bejárata lehetett. Átm.: 325-360 cm, m.: 9-25 cm. A ház északi fala mentén helyezkedett el a lekerekített sarkú, háromszög alaprajzú kemence. ÉK-DNy-i tájolású. Betöltése: szürke agyagos-homokos, égett rögökkel, hamus foltokkal és rétegekkel kevert. Falát csak a ház oldala mentén sikerült észlelni kb. 15 cm-es magasságban. Térformája félgömb vagy kúp alakú lehetett. Vékony, vörösesbarnára égett sütő felülete alatt cserépréteg helyezkedett el (3. kép 4). Nagyméretű, kézzel formált hombárok szürke oldal- és aljtöredékei, amelyek keleten összefüggő felületet alkottak, középtájt fazekak kisebb oldaltöredékei, DK-en fazekak aljtöredékei helyezkedtek el. A kemence sütőfelülete a ház padlószintjével egy vonalba esett. A kemence sütőfelülete a ház padlószintjével egy szintben volt. Átm.: 120x130 cm. Előtte egy 50x75 cm átmérőjű, 30 cm mély hamusgödör

1 Az ásatásvezetők Gallina Zsolt és Tóth Katalin voltak. Ez alkalommal szeretném megköszönni Tóth Katalin munkáját.

2 E cikk az OTKA támogatásával készült (F26399 sz. pályázat). A cikk előtanulmánya 1999-ben jelent meg (GALLINA 1999). Mivel a leletanyag még restaurálatlan, ezért a részletes leletanyag- és objektumközlés későbbi tanulmány tárg)>a lesz.

3 A tüzelőberendezések tájolását az égetőtér felől veszem.

35