Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)

Polgár Szabolcs: Városfejlődés a kora középkori Kelet-Európában. A Volga melletti kazár főváros létrejöttének kérdése

Városfejlődés a kora középkori Kelet-Európábán

létén kell keresni, a Csisztaja Banka nevű sziget közelében (ERDÉLYI 1992, 1364; BROOK 1999, 30) (1. kép).19

Etil, mint kazár főváros létrejötte egész Ke- let-Európa városfejlődése szempontjából fontos. A 9-10. században nem csak a Volga alsó folyásánál épült város, hanem északabbra, a volgai bolgárok földjén is „új” városokról tudunk. Ezeknek a városoknak a létrejötte a volgai bolgárok államának születésével áll kapcsolatban. Bulgár és Szuvár városát a 10. század első harmadától kezdve kezdik említeni a muszlim források (Ibn Fadián20, Istahri, Ibn Hauqal stb.). A régészeti kutatások alapján tudjuk, hogy Bulgáron és Szuváron kívül még egy jelentős városuk volt a volgai bolgároknak: Biljár. Ez utóbbit is, mint az előző kettőt (és még más egyéb településeket) régészetileg sikerült azonosítani, a városok kialakulása a 10. század folyamán indult meg.21

Ugyancsak ebben az időszakban indult el a városiasodás folyamata a keleti szláv területeken, ami egyúttal a rusz-szláv államiság kezdetével is egybeesik.22 Kelet-Európa erdős zónájában is megkezdődik a városok kialakulása. A távolsági kereskedelem forgalmának erőteljes növekedésével párhuzamosan megfigyelhető új, korábban nem létezett vagy kevéssé jelentős kereskedelmi központok megjelenése Kelet-Európa erdős és steppei részén egyaránt (Etil, Bulgár, Kijev, Novgorod stb.). Mindez azt jelzi, hogy Kelet-Európábán a kereskedelem központjai eltolódtak észak felé, illetve a kereskedelmi központok száma bővült. Ezt a folyamatot tükrözi a Volga melletti új kazár főváros létrejötte is (ami nem zárja ki, hogy valamilyen korábbi település ne lett volna a helyén). Ebből a szempontból nézve van igazán jelentősége annak, hogy a szóban forgó főváros mikor és milyen körülmények között jött létre.

Röviden összefoglalva: A kazárok legkorábbi központjai a Kaukázus vidékén voltak. A Volga melleti kazár fővárosról a 9. századtól kezdve van biztos adatunk. A város létrejöttének okát általában az arab fenyegetésben látják. A kazár kagán északabbra költözött országának kevéssé biztonságos déli területéről. Ezt a nézetet elsősorban muszlim forrásokra alapozzák. Az itt többször előforduló „fehér” jelentésű városnevet azonosítják a későbbi Etillel (Hamllh). Az al-Baydá’-t említő különböző forráshelyek közül többnek a hitele kétséges, 737 (esetleg 729) előtti időről nincsen megbízható adat a későbbi fővárosra. A kazárokkal kapcsolatban emlegetett al-Baydá’ nevek esetleg kapcsolatba hozhatók Etilen (Hamllh) kívül más kazár városokkal is. Mindehhez hozzá kell tenni, hogy a 8. század közepe és a 9. század közepe közötti időszakban a források hallgatnak a kazárok Volga melletti fővárosáról. Az írott források alapján azonban valamilyen településsel (nomád téli szállás) számolhatunk a későbbi főváros helyén, vagy közelében, de azt nem tudjuk, hogy milyen mértékben járult hozzá a későbbi kazár főváros létrejöttéhez. A korai Volga-melléki főváros-alapítás elméletét gyengítheti az a híradás, amely az arab veszély időszakában (8. század) a Krím-félszigeten említi a kazár kagán rezidenciáját. A Krím-félszigetet és környékét szintén a lehetséges kagáni székhelyek közé kell sorolni. Elképzelhető, hogy több kagáni székhely volt egyidőben, de az arab fenyegetés miatt ezek rendszere átalakult, így léphetett elő a Krím- vidék ideiglenesen központi területté. Számolnunk kell azzal a lehetőséggel, hogy Etil (Hamllh) alapítása csak valamikor a 9. század elején történt. Ezt támogatja az a körülmény, hogy a kazár főváros a Kazáriát átszelő legfontosabb kereskedelmi utak találkozásánál volt, a helyszín kiválasztása tudato19 Korábban az Asztrahánytól északra eső Volga-szakaszon keresték inkább Etil helyét, mint attól délre (pl. ARTAMONOV1962, 390-391, 1. kép).

20 Az Ibn Fadián által említett „ város ” létét kétségbe vonja: JAKUBOVSKJJ1948, 265-268.

21 Jakubovskij szerint Bulgár esetében Ibn Fadián (922) utazása időpontjában még nem beszélhetünk városról (JAKUBOVSK1J 1948, 268). Bulgár város kezdeteit a 9-10. századfordidójára tette: SMIRNOV 1974, 6, Huzin Bulgár legkorábbi városi részeit a 10. század első felére keltezi, hasonlóan Biljárt, Szuvár t, esetleg Dzsuketaut is (HUZIN 1995, 129). Talán itt meglehet említeni a bolgárság másik jelentős csoportját, amely ebben az időszakban szintén saját államisággal bírt, a dunai bolgárokat. Az ő területükön is találunk városias jellegű településeket, elsősorban a fejedelmi központokat, Preszlavot és Pliszkát.

22 Nem célja a dolgozatnak a keleti szláv, illetve rusz városfejlődés bemutatása, annyit mégis meg kell jegyezni róla, hogy nem független a 9-10. századi, egész Kelet-Európát átfogó kereskedelemtől. A kérdés kutatástörténete is terjedelmes és szerteágazó. Itt csak utalni szeretnék a kutatásnak arra a vonulatára, amelyik a távolsági kereskedelmet helyezte előtérbe, mint a keleti szláv-rusz városok kialakulásának fő tényezőjét, előmozdítóját (pl. KUUÓEVSKIJ 1987, 148-149; UUBOM1ROV 1923, 36). A keleti szláv területek városfejlődését azonban nem lehet csak egyoldalúan ebből a szempontból szemlélni, több tényező hatott egyszerre a szóban forgó folyamatra (pl. GOEHRKE 1980, 208-212, 225-229, 233-234; RÜSS 1981, 371-379; KUZA 1985, 51-56). A kutatás történetéről és problémáiról pi: KARLOV 1976, 32-69.

347