Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Gróh Dániel: A visegrád-gizellamajori római erőd rétegviszonyainak építéstörténeti vonatkozásai
GRÓH Dániel leletek nélkül. E szintkülönbségek oka a terep gyors emelkedése, de nem maradt meg annak nyoma, hogy miképpen egyenlítették ezt ki a római korban. Csupán az emeletre jutást elősegítő feljáró alapozását, illetve szerkezetét tartó gerendafészkeket találtuk meg az északi szárfalban, illetve a legyező ívében (GRÓF-GRÓH 1991, 85). Ebben a helyzetben építési periódusokról nem beszélhetünk, mivel a felsorolt tartós részegységek egyidejűek- nek látszanak. Befejezésül szólnunk kell az udvar területén megfigyelhető jelenségekről. A belső udvar nyugati felén bolygatatlan, habarcsos járófelület maradt meg, melyben két hasonló réteget lehetett elkülöníteni. Ezek leginkább aNY/I helyiség északi bejáratánál mutatkoztak. A helyiségen belül is feltártunk egy felső járószintet, mely ehhez a habarcsfelülethez igazodott. A bejárattól északra feltárt torzított koponyás női sír ásásakor mind a két járófelületet áttörték, ez jól megfigyelhető volt a sír falában is. Ezek a felületek az udvar északi sávján is követhetők. Ugyanakkor a gyakorlótér délkeleti negyedében ezek a felületek elpusztultak. Itt hevenyészett kőfalak maradványait, illetve faszerkezetes, félte- tős(?) építmények alapfalait figyelhettük meg, néhol összedőlt paticsépületek maradványaival. Mivel a belső járószint megsemmisítése csak az erőd funkciójának megszűnte után vált lehetségessé, és az omladékban hun kori leletek kerültek elő,3 az ismertetett jelenségeket ezzel az időszakkal hozhatjuk szinkronba. A gizellamajori erőd rétegsorainak építéstörténeti elemzéséhez a további támpontot a leletanyag feldolgozása jelentheti. A feltételes mód indokolt, hiszen az egyes rétegek kormeghatározása adott esetben a kevés anyag alapján, esetleg a leletek hiányában vagy szűk időkülönbségek miatt nem kecsegtet látványos sikerrel. A feldolgozás jelen állásában a stratigráfiai megfigyelések fokozatos pontosítása látszik a legjárhatóbb útnak.4 IRODALOM GRÓF-GRÓH 1991 Gróf P. - Gróh D.: Előzetes jelentés a visegrád-gizellamajori római erőd feltárásáról. — Vorläufiger Bericht über die Freilegung der römischen Festung von Visegräd-Gizellamajor. Com ArchHung (1991) 1993,85-95. GRÓF 1992 Gróf P.: Népvándorlás kori vonatkozások egy késő római erőd és temető feltárásának kapcsán. — Völkerwanderungszeitliche Bezüge im Zusammenhang mit der Erschliessung einer spätrömischen Festung und eines Gräberfeldes. JAME 30-32 (1987-1989) 1992, 129-144. GRÓH 1994 Gróh D.: Epítéstörténeti megjegyzések a limes Visegrád környéki védelmi rendszeréhez. — Baugeschichtliche Bemerkungen zum Verteidigungssystem des Limes in der Umgebung von Visegrád. In: A kőkortól a középkorig. Szerk.: Lőrinczy G. Szeged 1994, 239-244. GRÓF-GRÓH 1995 Gróf P. - Gróh D.: Római építészeti emlékek Visegrád térségében. — The Roman monuments of Visegrád. MV 39 (1995) 61-68. GRÓH—GRÓF 1995a Gróh D. — Gróf P.: VisegrádGizellamajor. In: Pannónia Hungarica Antiqua Iti- nerarium Hungaricum I. Szerk. Hajnóczy Gy. - Mezős T. Budapest 1995, 36—37. GRÓF-GRÓH 1997 Gróf, P. - Gróh, D.: Roman Visegrád. Documentation, restoration and reconstruction of the historical monuments at Visegrád CEU. Ed.: Laszlovszky, J. - Sallai, D. - Seleanu, M. 1997, 3-22. 3 Visegrád-Gizellamajor RégFüz Ser. I. No. 47 (1996) 39; Visegrád-Gizellamajor RégFüz Ser. I. No. 48 (1997) 42. 4 A cikket Tóth Endre lektorálta. Munkáját köszönöm. 30
