Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Liska András: Adatok a kunágotai avar kori sír előkerülésének körülményeihez
Adatok a kunágotai avar kori sír előkerülésének körülményeihez megtalált aranytárgyakat a kiásásakor nem hagyták a helyükön, hanem folyamatosan felszedték őket, nem figyelték meg az eredeti elhelyezkedésüket. Erre csak később, Ferenczy esetleges irányított kérdései világítottak rá, hasonlóan a szolgabírói jegyzőkönyvben nem szereplő, ám a Délibábban lejegyzett „kantárszíj”-hoz, melyet a zablával együtt, elsőként találtak meg (BÓNA 1983, 88). Az aranytárgyak felsorolásakor elsőként a „szélles gombok”-at említi a jegyzőkönyv, az övveretek, valamint a nyakék részei lehetnek ezek. Határozottan 7 gyűrűt sorol fel, Ferenczy is ennyit számolt össze, a későbbiekben viszont 8 gyűrű szerepel a Nemzeti Múzeum leltárában (BÓNA 1983, 88). A jegyzőkönyv külön említi a solidust: „arany, de mely időből fel nem ösmerhető pénz", valamint a kard díszítményeként szolgáló aranylemezeket, hangsúlyozva a rajtuk látható görög feliratokat. A Ferenczy által említett arany fülbevalókról viszont nem esik szó. Kérdés, hogy az egyértelműen felismerhető rendeltetésű tárgyakat miért nem említik. A „huszonhatlat különbféle tiszta ezüst” meghatározás a deformálódott ezüstedényekre vonatkozik.8 9 Az ezüstlemezzel együtt préselt bronz ló- szerszámvereteket jól megfigyelve így írja le a jegyzőkönyv: „ Tizennégy lat ezüsttel behúzott rézdarabokat”. 9 Ez utóbbi tárgyak sírban való elhelyezkedését nem rögzítik, az aranytárgyakhoz hasonlóan csak annyit jegyeznek le: „széthányva". A jegyzőkönyv adatainak egyik legérdekesebb része a lelőhely szemléletes leírása: „ a hely hol ezek találtattak völgyes és oldatos ... mocsáros, vagy vízfo- lyásos volt”. A korábban ismertté vált, a kunágotai sírról szóló beszámolók nem emlékeztek meg a sír megtalálási helyéről, környezetéről. Balázs János dohánykertész háza, illetve a háza előtti rész, ahol a gödörásást végezték, a leírtak szerint Kunágotának egy alacsonyabban fekvő területén található. A temetkezés helyét tehát nem a település legmagasabb részén kell keresnünk, inkább egy laposabb területen, egy hajdan volt vízfolyás közelében, a történeti időkben az emberi megtelepedésre alkalmas magaslatoktól távolabb. A jegyzőkönyv egy másik mondata is ezt látszik alátámasztani: „...de miután látszott hogy a gödörnek vége van — és vízre bukkantak hol mint az oldalain is a föld már keményebb volt... ” A sír alját víz borította, tehát lapos fekvésű részen áshattak, ha alig 1 méter mélységben elérték a talajvíz szintjét. A helyszín azonosításához jól használható adat továbbgondolásával elképzelhető, hogy a sír előkelő gazdáját talán valóban titokban temették el (BÓNA 1976, 136; LŐRINCZY 1998, 354). Kérdéses a jegyzőkönyv azon megállapítása, hogy az emberi csontváznak miért csak a „koponyája ’s az ujja két íze volt fellehető”. Nehezen elképzelhető, hogy a csontok a koponyán kívül mind elporladtak volna. Talán az embercsontok a feltörő talajvíz szintje alatt voltak, és a látványos leletek, az arany- és ezüsttárgyak gyors igyekezettel történt felszedése után a koponyán kívül a többi csonttal már nem törődtek a találók. Másik megoldásként kínálkozik, hogy a halott öve a derekáról leoldva, a kardjával és az edényekkel együtt, a váz mellé, esetleg fölé helyezve került elő, a többi ékszer, a fülbevalók, a nyakék részei valamint a solidus pedig a koponya közelében voltak. Az öv leoldása mellett szól az is, hogy az övgarnitúrában hiánytalanul megvan a 3 db kettőspajzs alakú veret. Ezek a veretek általában az öv hát felőli részén helyezkedtek el, amelyeket csak a medencecsontok, bordák elmozdításával lehet felszedni (KÜRTI 1990, 82). Kérdéses a hét aranygyűrű elhelyezkedése. Azok esetleg valóban az ujjperceken vagy az elporladt ujjcsontok helyén lehettek, és onnan szedték fel a megtaláláskor. Ha a magasan álló talajvíz miatt a bordák és a karcsontok valamint a medencecsontok valóban el is porladtak, a combcsontok nem tűnhettek el teljesen, azoknak a maradványaira biztosan felfigyeltek volna a gödörásók, ha rábukkannak. Bármi legyen is a megoldás, valószínű, hogy az emberi váz lábcsontjait nem ásták ki, azok ma is ott pihenhetnek eredeti helyükön, Kunágotán.10 A jegyzőkönyv írója maga is hitetlenül fogadja, hogy az emberi csontváz csontjai a koponyán kívül 8 26 lat = kb. 455 gramm. 9 14 lat = kb. 245 gramm. 10 A hiányos adatok több megfejtést is valószínűvé tehetnek, ám újabb, félig sem megalapozott teóriák gyártása tudománytalanná teszi ajegyzőkönyv értelmezését. Az azonban mégis megjegyzést érdemel, hogy a találó elmondása szerint az emberi koponya, a kard, az ékszerek stb. az első, ti. a „felfordult lóváz ” alatt voltak. Az emberi váznak pedig a hosszúcsontjai nem kerültek elő. Ez az elhelyezkedés úgy is magyarázható, hogy a temetkezés valójában aknasír, azon belül fülessír lehetett (LŐRINCZY 1992,103; LŐRINCZY 1998, 345). A fülessírban a koporsó fölött keresztbe tett deszkákra helyezték a két ló koponyáját és lábcsontjait—a lenyúzott lóbőrben hagyva—valamint az étel- és italmellékletet az ezüstedényekben. Amikor a deszkák elkorhadtak és beszakadtak, akkor mozdulhatott el az egyik ló koponyája, amely így „fejjelfelfordult ” helyzetbe került, valamint az ezüstedények is ekkor törhettek össze. A lócsontok is esetleg azért maradtak meg épebben, mert azok a sírnak 233
