Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Straub Péter: 6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán (Erdélyi István ásatása, 1976.)
6-7. századi temetőrészlet Keszthely-Fenékpusztán Gyöngyök Az 1. és a 15. sírban feküdtek az állkapocs körül üveg és agyag/opak gyöngyök. Utóbbi füzérről sajnos csak fotóval rendelkezünk, annyi azonban abból is megállapítható, hogy az néhány szemesgyöngy mellett többségében színes agyag- és üveggyöngyökből állt. A kora avar kor változatos forma- és színpompás mintagazdagságú szemesgyöngyein kívül a Keszthely-kultúra lányainak- asszonyainak nyakláncaiban gyakran találni olyan esztétikus gyöngytípusokat, melyek az avarok körében nem tekinthetők megszokottnak, vagy egyáltalán nem jellemzőek.16 Remek példája ennek az 1. sír millefiori gyöngye (3. kép 3). A virágszirommintás motívumnak nagyon kevés millefiori technikájú hasáb, illetve gömb alakú gyöngyszemen találni meg analógiáját az avar kori Kárpát-medencében, az eddig ismert darabok többsége — még közületien — fenékpusztai sírokból származik. 1. Tác-Gorsium 7. sír (FÜLÖP 1987,3. ábra) 2. Mezőbánd/Band (Ro) 29. sír (KOVÁCS 1913, 30. kép 29) 3. Bóly-Sziebertpuszta 52. sír (PAPP 1963, XI. 1.16) 4. Keszthely-Dobogó (KISS 1997,6. t. 20) 5. Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal 1999/1. sír (publikálatlan) 6. Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal 1999/40. sír (publikálatlan) 7. Keszthely-Fenékpuszta déli erődfal 2000/69. sír (közöletlen) 8. Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dűlő 131. sír (közöletlen) 9. Keszthely-Fenékpuszta, Pusztaszentegyházi-dű- lő 160. sír (közöletlen) Valamennyi esetben egyetlen szem került csupán elő, változatos típusú gyöngyök közé fűzve. A 6. század közepén és második felében, különösen a Rajna vidékén népszerű mediterrán gyöngytípus (ANDRAE 1975,159-162) a pannoniai langobardok hagyatékából is jól ismert (KISS 1981, 156), s sze- rémségi és itáliai leletanyagukban is előfordul (STARE 1980, Tab. 19. 6, Tab. 39. 1, Tab. 50. 3, Tab. 74. 8, Tab. 130. 3; BOLTA 1991, Tab. 17. 7; MENIS 1990, Tab. X. 64, 65). A hasáb formájú, virágszirommintás mille- fiori gyöngyök valójában azonban a 7. századi Meroving gyöngysorokból sem tűnnek el (KOCH 1974, 497; KOCH 1977, 218; SASSE-THEUNE 1996, 221). A Kárpát-medencébe kereskedelmi árúként — következő hullámban majd igazán a Karoling időszakban (SZŐKE 1992, 877) — jutó különböző típusú, többségében inkrusztrált millefiori gyöngyök száma a kora avar kori anyagban csekély, s nagyrészt olyan sírokban/lelőhelyeken találkozni velük, melyek leletanyagában nem idegenek az avaroktól eltérő tárgytípusok. Melltűk A korai Keszthely-kultúra tűinek egyik jelentős csoportját az olyan rovátkolt — máskor asztra- galosz mintájú —, többségében fúlkanalas bronz darabok alkotják, amilyen a 17. sír példánya is (7. kép 4). A 4. századi temetkezések — még döntően a haj összetűzésére használt — csont-, illetve (nemesfém tűit (BARKÓCZI 1993, 328-329) gyakran másoló darabok a Keszthely-kultúra sírjaiban már nem a koponya mellett, hanem az állkapocs alatt kerülnek elő (MÜLLER 1999, 166). így erődbeli példáik hajtűként való szerepeltetése (KISS 1996, 308) is téves, funkciójuk a most közreadott két esetben is egyértelmű. A 15. sír balta alakú példánya nagyon ritka típus a kultúra melltűinek körében (6. kép 12). Késő római megfelelője Fenékpusztáról17 és Brigetióból csontból ismert (BÍRÓ 1997, 199), de a fenékpusztai gabonaraktárnál 1959-ben feltárt csontműves műhely hasonló szórványlelete is csontból készült. A balta/bárd alakú tűk frank analógiáit az utóbbi tárgyat publikáló Sági Károly gyűjtötte össze (SÁGI 1970. 178-180), s bár etnikumhoz kötésük bizonytalan,18 Fenékpusztán való feltűnésük újabb adalékot szolgáltat a kultúra nyugati kapcsolataihoz. Karperecek A kora avar kori Kárpát-medence széles területén elterjedt nyitott, illetve zárt vas karperecek (KOVRIG 1963, 118) a Keszthely környéki temetők16 Ilyenek például a hullámvonal-folyatott, lapított gömb formájú polikróm gyöngyök, melyek az avar anyagban germán importot vagy hatást tükröznek (PÁSZTOR 1996, 75; PÁSZTOR 1996a, 47). A borostyángyöngyökfeltűnően nagy száma — ami különösen a horreumi sírokban szembetűnő— szintén nem avar, hanem sokkal inkább germánjellegzetesség (KISS 1996,197). 17 Publikálatlan, a KBM Csák Árpád-féle régiségtári leltárának C 722. tétele. 18 Miniatűr Thor alabárdként értelmezett pannoniai langobard példányaikhoz Id. BÓNA 1993, 132! 211
