Hadak Útján. A népvándorlás kor fiatal kutatóinak konferenciája (Szeged, 2000)
Gábli Cecília: A Savaria Múzeum régi gyűjteményének római kori firmamécsesanyaga
GÁBLI Cecília A MÉCSESEK LEÍRÁSÁNÁL HASZNÁLT TERMINUSOK Oldalirányú lejtés A negatívból való kivételkor attól függően, hogy melyik oldalon nyitjuk szét a negatívokat, az egyik oldal megnyomódhat, alacsonyabb lesz, ennek következtében a mécses felszíne oldalirányban lejt. A mécsest fenekével felénk fordítva (az orra esik tőlünk legtávolabb) vízszintes helyzetbe téve megállapítható, hogy jobbra vagy balra lejt-e a mécses, esetleg nincs lejtés. Hosszanti lejtés Azt adja meg, hogy a mécses felszíne oldalnézetből szemlélve merre és hogyan lejt. A hosszanti lejtés az egy negatívból származásnak fontos kritériuma lehet. A lejtés iránya lehet: előre (orra felé lejt, az orrával ellentétes rész a legmagasabb), hátra (orra a legmagasabb), nincs (a felszín vízszintes). Az irányon kívül a lejtésnek íve is lehet, eszerint beszélhetünk homorú, domború, szabálytalan vagy egyenes ívről. Bélyeg, betűtípus Bélyeg alatt a gyűrűk és a mesterjegy összességét értem. Fontos a gyűrűk száma, szimpla-dupla volta, a mesterjegy szimpla-dupla volta. Fontos a gyűrűkön belül a mesterjegy helyzete, a betűk alakja, formája, több soros mesterjegynél a két sor egymáshoz való viszonya. Egyes betűk alakja, jellegzetessége is árulkodó lehet, pl.: álló vagy jobbra dőlő S, áthúzott vagy áthúzás nélküli A. Mindezen szempontok miatt véleményem szerint a bélyegek rajzolása nem elegendő, nem nyújt pontos képet a bélyegről. A szkennelés sokkal célravezetőbb: méretarányos, pontos és tetszés szerint nagyítható. Gyűrűk száma A bélyegen a bemélyedő körvonalak száma, beleértve a belső, a mesterjegyhez legközelebb eső, de már a mesterjegy hátteréül szolgáló bemélyedő körlap szélén húzódó gyűrűt is. Ez többnyire ténylegesen, gyűrűszerűén bemélyed, de ha nincs bemélyítve, akkor is gyűrűnek számít. Knuppen és Luftloch2 A Knuppen esetében számukon kívül azt is feljegyeztem, ha ki vannak fúrva vagy be vannak vágva. A Luftloch vizsgálatánál az alábbi eseteket különböztettem meg: csak a rajzolata látszik, de nincs kilyukasztva; sem jelölve, sem pedig kilyukasztva nincs; ki van lyukasztva; illetve a mécses töredékes, tehát a Luftlochra vonatkozóan semmilyen információt nem nyújt. Legmagasabb pont A legmagasabb ponttal a mécsesnek azt a részét adom meg, ahol a magasság értéket mérem (az a pont, ahol a mécses — vízszintes lapra téve — a legmagasabb). A legmagasabb pont nem feltétlenül esik egybe a hosszanti lejtésnél meghatározott irány magasabbik végpontjával. Előfordulhat ugyanis, hogy a Knuppen valamelyike (hátsó, jobb vagy bal oldali; ha a mécses hátsó része néz felénk, és orra van tőlünk legtávolabb) a mécses legmagasabb pontja. Oldalnézeti ív A mécses oldalnézetben megállapított íve, az a, ß, y érintőszögek nagyságának meghatározása segítségével (1. kép). Mivel ezeket a szögeket nehéz pontosan megmérni (egyrészt a mécses alakja miatt, másrészt mert a szögek szárai nem minden esetben 1. kép: Az oldalnézeti ív szögekkel történő vizsgálata Abb. 1: Die Untersuchung des Profils mit Winkeln 2 A szakirodalomban előforduló kifejezéseket fordítás nélkül, ebben a formában használtam. 20
