Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

TÓTH István: A „Pálfy testvérek" szegedi cég történetéből. A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig

Ettől kezdve hirdetéseik rendszeresek. Műhelyük Búza tér, Kálvária utca. Raktáruk a főtéren a Rieger-házban volt. 1876-ban az országos „ipar-, termény- és állatkiállításon" Szegeden igen jó eredménnyel szerepeltek. Gépöntvényeik érdeméremmel lettek kitüntetve. Kulinyi: Szeged újkora (1901) c. művében mint nagyobb gyártelepet említi az 1879-1899 közötti időből. Mint öntöde 1861-től működik a cég s öntvényeket állított elő a szegedi és közeli gyárak és iparosok részére. Az árvíz előtt 1875-ben 4000 mázsa évi termelést tudhatott magáénak és 12 munkást foglalkoztatott. Kulinyi kimutatása szerint 1880-ban egyedüli vasöntöde Szegeden, 12 segéddel, 5 tanulóval, 1 mesterrel 18 főt foglalkoztat. 1890-ben az össz foglalkoztatottak 17-en vannak, 1899-ben pedig 16-an. A fejlesztések és iparbővítés eredményeként 1859-ben már készen állnak a paprikaforgalmazást, termelést jelentősen befolyásoló találmányukkal. Ez a paprika felhasználást és fogyasztást is nagymértékben befolyásolta. Ez a találmány tette lehetővé az 1880-as évektől a szegedi paprika európai exportját. A szakmai tudás a birtokukban volt. Csupán ösztönző hiányzott. Testvérük Rozália (férjezett Sávai Istvánné) Alsóvároson már ekkor nagyban termelte a paprikát, de nem tudta kellő gyorsasággal feldolgozni. így elég sok füzér kárba veszett. Találmányuk azonban segített a gondon. Bálint Sándor (1962) és Szűcs Mihály (1914) könyvében részletesen leírja a feldolgozás folyamatát. A megtisztított paprika többszöri lemezes formára hengerlése és megszárítása majd ismételt morzsolása hosszú folyamat. Mégis a liszt finomságúra őrölt paprika tömeges forgalmazását már ez is biztosította. Az 1859-től 1879-ig terjedő időszak (20 év) ennek a formának az érvényesülése. Cégük fejlődött. Nem csupán s nem is elsősorban a paprika forgalmazása, őrlése miatt. Gépeikkel, öntvényeikkel lettek ismertek Európa szerte. Textilipari feldolgozógépeikre Olaszországban nagy igény mutatkozott. Malomipari gépeik a hazai és a szegedi malomipar fejlődése eredményeként tette őket rendkívül kelendő és eredményes vállalattá. 1879-ben a paprika hengerlése helyett a paprika hasítása és szárítása mint új eljárás, az ő szabadalmuk lett. Egy alsóvárosi termelő eljárását megvásárolták és tökéletesítették. így már nem állta útját semmi sem a még nagyobb mértékű paprika feldolgozásának. Ami jótékonyan hatott a termőterület növekedésére is, s nem utolsó sorban a fűszerkereskedelem átalakulására. A termelés növekedésével a paprikának a fűszerkereskedelemben is megnövekedett az aránya s ennél fogva szerepe is. Az így előállított paprika lassan minden étel fontos alkotóelemévé lett. Ezt bizonyítják e kis füzet receptjei is. 1871 óta az ipart nem Alsóvároson, hanem az 1868-ban a Búzatér (ma Dugonics tér) 446. sz. alatt létesített vasraktáruk közelében a Kálvária u. 11. sz. alatt vásárolt telken folytatták. Az egykori „Régi Komló" nevű mulatókert helyén nagyarányú építkezésbe fogtak. Ide telepítették a vasöntödét, gépműhelyt és a paprikamalmokat minden részével (előkészítő, szárító, raktár). Ez volt a Paprikagyár, amely a telek 6400 négyszögöléből még 1912-ben is csupán 600 négyszögölet foglalt el. Itt volt a füzérraktár, szárító, malom, pince, iroda és csomagolóhelyiség. Am ez is a már megnövekedett Paprikagyárat jelentette, amely fejlesztést 1896-ban hajtottak végre. A „Pálfy Testvérek" céget cégbírósági iratokban 1896-tól követhetjük nyomon. Pálfy Balázs 1895 áprilisában 57 éves korában elhunyt. Ezért 1896 májusában Pálfy János és Pálfy Antal mint társas céget kérik bejegyezni. 1897 márciusában Pálfy Antal távozása után a céget már csak egyedül Pálfy János jegyzi. A profilt mindig vasöntöde és paprika őrlő gyárként jelölték meg. Az egykorú sajtócikkek szerint 1896-ban már Pálfy János fia, Pálfy Dániel a cégvezető. Egy bizonyos a 82