Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

A KISZOMBORI ROTUNDA KUTATÁSTÖRTÉNETE MAROSVÁRI ATTILA Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti emlékei közül, annak ellenére, hogy e megye az államalapítást követő évszázadok egyik legfontosabb egyházi és igazgatási centruma

1 volt, meglehetősen kevés emlékanyag maradt fenn. Dávid Katalin művészet történész, aki 1974-ben megvédett kandidátusi disszertációját Csanád vármegye Árpád-kori emlékanyaga összegyűjtésének és rendszerezésének szentelte,

2 csak néhány olyan emléket tudott felsorolni, amely nem csupán írott adatokból volt ismert, hanem régészeti leletek útján is rekonstruálható volt. Ennek a gyér emlékanyagnak legteljesebben, legépebben megmaradt, s egyben talán legkülönösebb darabja a kiszombori körtemplom. Az alábbiakban a kiszombori rotunda kutatástörténetét tekintjük át, s azt próbáljuk számba venni, hogy az elmúlt évtizedek során - a műemlék mind részletesebb feltárása, s ezáltal mind teljesebb megismerése révén - milyen hipotézisek születr tek a templom keletkezéséről és eredeti funkcióiról. 1. A KÖRTEMPLOMRA VONATKOZÓ, AZ 1910-ES ÁTÉPÍTÉS ELŐTTI ADATOK A rotunda korai történetéről kevés írott forrással rendelkezünk. A plébániára utaló első adat egy 1334-es pápai tizedlajstromban található, amely - helytelenül - a maroselvi főesperesség alá tartozó plébániáról tudósít

3. A település, mely a Csanád nemzetség birtokában volt, s a XVI. század közepéig minden bizonnyal jelentős lehetett, hiszen Oláh Miklós országleírása külön megemlíti mint várost

4, a XVI. század végére elpusztult. Az 1579-es török összeírásban már mint lakatlan hely szerepelt.

5 Hogy a rotunda mégis épségben vészelte át a XVI-XVII. század zivataros évtizedeit, elsősor1 Csanád vármegyéről lásd: GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. (IILkiad.) Bp. 1987. Akadémiai. 835-845., KRISTÓ Gyula: A vármegyék kialakulása Magyarországon. Bp. 1988. Magvető. Nemzet és Emlékezet. 459-462. BOROVSZKY Samu: Csanád vármegye története 1715-ig. I-II. Bp. 1897. 2 DÁVID Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye művészeti topográfiája. Bp. 1974. Akadémiai. Művészettörténeti Füzetek 7. 3 BOROVSZKY Samu: Csanád vármegye története. II. 634., BOROVSZKY Samu: Torontál vármegye. Bp. én. 68, GYÖRFFY György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I. 845. 4 OLÁH Miklós: Hungária. In: Janus Pannonius - Magyar humanisták, vál. és szerk.: KLANICZAY Tibor. Bp. 1982. 1088., Vö.: DÁVID Katalin: Az Árpád-kori Csanád vármegye. 39., DÁVID Katalin: Die Kirche von Kiszombor. - Acta Históriáé Artium Academiae Scientiarum Hungaricae. Tom. XV. Fase. 3-4. Bp. 1970. 205. 5 KOVÁCH Géza: A Bánság demográfiai és gazdasági fejlődése 1716-1848. Szeged. 1998. Dél-Alföldi Évszázadok 11. 30. 87