Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
TÓTH István: A „Pálfy testvérek" szegedi cég történetéből. A gyógykovács tudománytól a paprikagyár felvirágoztatásáig
cégiratokon csak 1901 februárjában történik meg a bejegyzés. Ekkor apa és fia közkereseti cég bejegyzéseként, egyforma képviseleti joggal kérik nyilvántartani magukat. A székhely 1871 óta a Kálvária u. 11. 1907-től a cégnév meghagyásával csakis Pálfy Dániel jegyzi a vállalatot. 1911-től járul hozzá, hogy cégvezetője Peck Ferenc „per pro eura" jegyezze a céget. 1913-ban ez a jog megszűnik. Ugyanezen évben szeptember 26-án a céget mint Részvénytársaságot bejegyzik. Szeptember 10-én volt az alakuló ülés. Szeptember 21-én Pálfy János elhunyt. Az Rt bejegyzése határozatlan időre szólt s a tevékenység tárgya: vasöntvények, motorok, gépek és egyéb vasüzem által létrehozott termék gyártására, paprika őrlésére és ezeknek értékesítésére szólt. Alaptőkéje: 50 darab 200 Korona névértékű részvény, összértékben 10.000.- Korona. A vállalat valószínűleg már ekkor a Cserepes soron működött - teli nehézségekkel. 1912-ben ugyanis kiköltöztették a belváros közvetlen közeléből. Pálfy Dániel 14 holdnyi területre a Rendező pályaudvar szomszédságába kívánta áttelepíteni a gyárat, de ezt nem kapta meg. Ezért költözött a Cserepes sorra. Ez a szakasz azonban már a vállalat történetének hanyatló szakasza 1934-ben végkép megszűnik. Pálfy János és Pálfy Anna (férjezett Zsótér Antalné) még 1913 tavaszán (III.15.) kísérletet tettek a paprikaőrlés és paprika kereskedés családi úton történő átmentésére. Nem sok sikerrel. A cég székhelye a Petőfi sgt. 37/B. alatt volt, továbbra is „Pálfy Testvérek" megnevezés alatt. A vasöntöde és gépgyár, amely a cég húzóágazata volt - már nem tudta eredményességét fenntartani. A háború, a nagyarányú adósságok csak megnehezítették a cég életét. A nehézségekkel már Pálfy Dániel sem tudott megbirkózni. 1928. március 6-án elhunyt. A Pálfy Testvérek Vasöntöde és Gépgyár, Paprikamalom Rt. 1934 szeptemberével végleg megszűnt. A technikai színvonalról - még a fénykorból - az újságok hasábjairól értesülhetünk. A Szegedi Napló 1907-ben erről így ír: „A negyvenöt lóerős gép hajtja a telep másik részén most felépült teljesen mintaszerkezetű, a híres Pálfy-paprikát őrlő paprikamalmot. Hat pár kő őrli állandóan itt a szegedi talaj legtüzesebb termékét, a rózsapaprikát. Sziták és választóhengerek simítóján át készül a világ legelső paprikája zsákokba, innen a csomagoló irodába. Kétféle paprikát őröl a malom, az édes rózsapaprikát és a gulyáspaprikát. Mindkettőt a cég a föld mind az öt tájára szállítja. Abban a megtiszteltetésben is részesül a Pálfy-féle szegedi paprika, hogy a királyi udvartartás állandó megrendelője. A paprikamalom csupán exportra, eladásra dolgozik, vámra nem." Kizárólagos szabadalmuk 1879-től 1885-ig volt érvényben „paprikahüvelyek aprózására és az ezen célra berendezett gép használata mellett való sajátszerű eljárásra." A paprika feldolgozásával, őrlésével egyre többen foglalkoztak. Mahrer, Szécsi, Csonka Ferenc és Gergely, Kotányi János, Schwarz és fiai cégek, Pick Márk, Kovács és Takács, Tóth Mihály. A neveket egyre sorolhatnánk s a végét nem tudnánk elérni. Úgy gondoljuk szükségtelen i S ) hiszen Bálint Sándor (1962: Szeged; 102-103;) igen alaposan és részletezéssel tárgyalja a kérdést. Egy bizonyos, hogy a múlt század végén a Pálfy Testvérek cég a paprika belföldi és kontinentális forgalmazásában az élen volt. A többiek csak ezután követték őket a népszerűségben. A fényképek tanúsílják, hogy a Pálfy Testvérek cég és családtagjaik Szeged iparában, kereskedelmében nagyot alkottak. Társadalmi életében pedig hosszú időn keresztül jelentős, vezető szerepet töltöttek be. Pálfy Dániel testvére, dr. Pálfy József 83
