Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán ....

dés eredményeként Nagyatádi Szabó István tagja lett az 1919 január 18-án megalakított Berinkey kormánynak, Mayer János és Szemző Ernő pedig államtitkárai lettek. Ettől kezdve tehát politikai szinten is meg volt a kapcsolat a Kisgazdapárt és a kormány között. A Kisgazdapárt pedig ekkorára jelentős szervezeti sikereket ért el. Egy korábbi tanulmányunkban már részletesen bebizonyítottuk, hogy 1919 január végéig a Kisgazdapártnak már 270 faluban volt szervezete. A Földmívespártnak pedig 278 községben alakult szervezete és 104 helyen működött Földmíves Tanács. Ez együttesen 752 helyi szervezetett jelentett.

4

1 Nagyatádi Szabó István ugyanis januárban az Országos Kisgazda- és Földmívespárt elnöke volt. Tehát e párt szervezeteinek száma több, mint a duplája volt az MSZDP 315 szervezetének. Ezzel természetesen nem azt akarjuk mondani, hogy a Kisgazda- és Földmívespárt ekkor erősebb lett volna, mint a szociáldemokrata párt. Nem. Csupán jelezni kívántuk a párt parasztság körében elért szervezettségét és tömegkapcsolatait. Amivel elsősorban azt állítjuk, hogy a politikai szintéren is igen sokatjavultak a kormány kapcsolatai a parasztság szervezett tömegeivel. A kápolnai földosztás után, február 24-én pedig létrehozták a Károlyi-párt és a Kisgazdapárt „legszorosabb együttműködését és szövetségét." A Kisgazdapárt vezetője, Nagyatádi Szabó István népgazdasági miniszter pedig hangsúlyozta: „Célunk az volt, hogy a szociáldemokrata párttal való közös munkálkodást megtaláljuk... Azt hiszem, hogy mi az együttműködésnek minden alapfeltételével rendelkezünk, megvan hozzá a jóakaratunk,... az elhatározásunk, ennek csak sikere lehet." A két párt szövetsége, a Kisgazdapárt és az MSZDP közeledése érdekében Nagyatádiék kiszorították a pártból a középbirtokosi érdekeket képviselő földmívespárti vezetőket. Ők március 5-én ismét létrehozták az Országos Földmívespártot, és csatlakoztak a kormány ellenzékéhez. Ez természetesen gyengítette a kormány paraszti támogatottságát is. A Károlyi- és a Kisgazdapárt szövetsége a földbirtokreform végrehajtására és a nemzetgyűlési választásokon való együttes fellépésre koncentrálódott. Március 5-én a két párt vezetősége elhatározta, hogy választási kerületenként, a két párt erőviszonyainak megfelelően kialakított közös jelölőlistán indulnak majd a választásokon.

4

2 A földreformot és a földosztást tehát nem polgári demokratikus kormányzat, hanem a Tanácsköztársaság kormánya nem hajtotta végre. Ők voltak azok, akik 1919 április elején leállították a földosztó birtokrendező bizottságok és a helyi választmányok munkáját. A nagybirtokokat nem szétosztották, hanem szocializálták és azokon termelő szövetkezeteket hoztak létre. Ez az ott dolgozó cselédeknek - a megemelt fizetéssel jó volt. A földnélküliek és a szegényparasztság azonban így nem kapta meg a nagyon várt földet. Ezért - egy idő múlva - el is fordult a proletárdiktatúrától. Mindezek miatt tartjuk jogosnak Jászi Oszkár megállapítását: „A magyar feudalizmus örökké hálás lehet a magyar bolsevizmusnak: ő volt az, mely az októberi forradalom földosztó politikáját diszkreditálta és a nagybirtokot pusztán vörösre kente és megmentette."

4

3 41 SIPOS József: Az Országos Kisgazda- és Földmívespárt megalakulása (1919 január) - MFMÉ 1988/1. 307-320.p. 42 SlPOS József: A Kisgazdapárt és a Károlyi-párt szövetsége - MFMÉ 1991/92./I. 219-231.p. 43 JÁSZI Oszkár: Magyar Kálvária - magyar föltámadás. Magyar Hírlap könyvek, 1989. 133.p. 76