Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
SIPOS József: Földreform, földigények és földosztás 1919 tavaszán ....
E kérdőív a Moson vármegyei kérdőívhez képest - a készülő törvény szellemének megfelelően - már a következő fontos kérdéseket is felteszi a földigénylőknek: „1. Hány magyar hold földet óhajt a család venni szabad tulajdonképpen? 2. Hány magyar hold földet óhajt a család örökbérletbe, úgy, hogy azt idővel joga legyen megvenni? 3. Hajlandó-e a család más vidékre is elköltözni, akár mint örökbérlő, akár mint telepes? 4. Kié és mely község határában fekszik az a nagy- és középbirtok, amelyből a nép a földszükséglet kielégítését várja? 5. Halaszthatatlanul sürgős-e a földosztás? 6. Elhalasztható-e a földosztás?" A földszükséglet összeírásával kapcsolatban a Kisgazdapárt központi vezetősége a következő „tanácsot és utasítást" adta a falvak és a városok földműves népének: „Minden egyes községben és városban a földmíves nép tartson gyűlést. Ezen a gyűlésen válasszon egy 12 tagú bizottságot. Ennek a bizottságnak legyen kötelessége 8-10 nap alatt összeírni a nép földszükségletét. Az összeírást házról-házra, pusztáról-pusztára, tanyáról-tanyára járva kell végezni a leglelkiismeretesebben. Meg kell kérdezni minden kisgazdát, minden földmíves munkást, minden gazdasági cselédet, minden kisiparost, hogy mennyi földre van szüksége..." Végül a cikk kérte, hogy az összeírást két példányban készítsék el. Egyiket küldjék a Kisgazdapárt központi vezetőségéhez - Budapest, Vn. Dohány u. 84. -, mert Nagyatádi Szabó szintén közbe kíván lépni a „nép érdekében, a jogos kívánalmak kielégítése irányában". A másikat pedig küldjék „egy kérvény kíséretében a Magyar Népköztársaság Földmívelésügyi Minisztériumához. Ebben be kellett jelenteni, ha esetleg a községi bizalmi férfiak akár elvi, akár végleges megállapodásra jutottak a földesúrral. Ha nem tudtak megegyezni, de a népnek halaszthatatlan szüksége van a föld sürgős kiosztására, azt a kérvényben meg kell indokolni a nép birtokviszonyai és megélhetési viszonyai megismertetése és a helyzet feltárása által." 1 8 Milyen eredménye lett a Kisgazdapárt felhívásának? Az Országos Levéltárban megtalálható szórvány adatok alapján megállapítható, hogy az ország minden olyan területéről van ilyen típusú összeírás, ahol a Kisgazdapártnak szervezetei voltak, ill. ahová „A Kisgazda" c. újság eljutott. Ilyen jellegű összeírások vannak: Borsod-Abaúj-Zemplén-, Bihar-, Heves-, Szolnok-, Komárom-, Somogy és Zala megyék egyes községeiből. 18/ a Most - helyhiány miatt - csak Komárom vármegye három községének összesített adatait ismertetjük. 1919. február 17-ig Nagyigmándon 331, Naszályon 309, Szenden 194 földigénylőt írtak össze. A három községben tehát összesen 834-en igényeltek földet. Ebből Nagyigmándon 189, Naszályon 234, Szenden 93 földnélküli mezőgazdasági munkás vagy cseléd volt. A 834 földigénylőből tehát összesen 516 földnélküli volt. A 318 földdel rendelkezőből 165-en 0-5, 121-en 5-15, 32-en pedig 15-50 k.holdat birtokoltak. A három község 834 földigénylője összesen 11.520 k.holdat igényelt: gróf Eszterházy Miklós Móricz nagyigmándi (3260 k.hold) és csákvári (3200 k.hold), gróf Eszterházy Ferenc örököseinek naszályi (3375 k.hold), egy ausztriai apátság ottani (785 k.hold), a pannonhalmi főapátság Nagyigmánd-csanakpusztai (kb. 500 k.hold), és a Ghyczy-örökösök nagyigmándi (kb. 400 k.hold) birtokait. A 834 földigénylő mind „halaszthatatlanul sürgősnek" ítélte meg a földreformot, mindenki magántulajdonba és nem örökbérletbe kívánta a földet. A földigénylőkből senki nem akart máshová - ahol 18 A Kisgazda, 1919. január 19. 2.p. 18/a OL.K-545. FM. OBT-1919. 1 csomó 00-579-21.22.23. 62
