Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve

helyen őrzött fotóanyagokat - elsősorban a Somogyi-könyvtárban, és a Levéltárban, amelyekről reprodukciót készítve egy kvázi teljességre törekvő Szeged fotóanyag állt össze. Ugyanez vonatkozik a képeslapok dokumentálására is. E munkának képezte részét, hogy a szerencsi múzeumban lévő hatalmas képeslap-anyagban sor került a szegedi, illetve Csongrád megyei vonatkozású képeslapok föltárására. Az Osztály fényképésze, Dömötör Mihály közreműködése révén ezekről reprodukció készült, amely ma a gyűjtemény részét alkotja. Hasonló gyűjtőmunka eredményeképpen sor kerültaz akkor Munkásmozgalmi Múzeumban őrzött Nemzeti Fotótár szegedi vonatkozású fotóinak föltárására, amelyeket onnan reprodukcióban sikerült beszerezni, akárcsak a Hadtörténeti Múzeumban őrzött, az I. világháborút követő időszakból való, Szegedet ábrázoló légifölvételeket. Jelentős a múzeum térkép- és metszettára, amely részben eredeti anyagokat tartalmaz, részben és főként (többezres mennyiségben) az Országos Levéltárban, a Szolnok megyei, a Bács-Kiskun megyei, a Heves megyei Levéltárakban őrzött szegedi és Csongrád megyei vonatkozású kataszter és egyéb kéziratos térképek mikrofilmen megszerzett másolatait foglalja magába. Ezek a történeti kutatás szempontjából rendkívül fontosak és begyűjtésük a 80-as években Rózsa Gábor közreműködésével került sor. A fenti kiterjedt dokumentációs anyag mellett igen jelentős iparművészeti anyag, kerámia, ötvöstárgy és főként bútoranyag került a Történeti Gyűjteménybe. Ezek részben szegedi manufaktúrák alkotásai, részben ismert családok bútoregyűttesei, amelyek a 18. század végétől a 20. század közepéig reprezentálják a városban élő polgárság életét. Hasonlóképpen a polgári élet viseleti darabjai is bekerültek a gyűjteménybe. A hetvenes évek végétől folyik tudatos gyűjtés az egykori pusztaszeri Pallavicini uradalom történetére, az ott élő uradalmi intézők, cselédek és a grófi család életére vonatkozóan. Hatalmas, több mint 1000 oldalnyi visszaemlékezési anyag, többszáz fotó, valamint néhány bútor és egyéb tárgy került a gyűjteménybe a múlt század végétől napijainkig teijedően. A gyűjtés folyamán elengedhetetlenül sor került olyan, a polgári élet részét képező egyesületek (Árpád Egyesület), egyletek, vallásos társaságok (KALOT), ifjúsági szervezetek, (cserkészet, úttörő, KISZ) erőszakszervezetek, illetve fegyveres testületek (csendőrség, katonaság, stb.) anyagainak (tárgy- és dokumentum) gyűjtésére is, amelyek nélkül Szeged 18.- 20. századi élete nem lenne tanulmányozható. Tárgyilagosan le kell szögezni, hogy mindezek beszerzése bizalmas anyagként, sok esetben kifejezetten titkosan, szinte konspirációs módon történt a fönnálló rendszer politikai hozzáállása miatt. Például cserkész-, csendőr-anyagokat, de sok esetben egyházi egyletek zászlóit, vagy egyéb vonatkozású anyagokat is az adományozók, eladók csak a legnagyobb titokban, sokszor nevük megtagadásával voltak hajlandók a gyűjtemény részére átadni. Mindez rávilágít arra, amit korábban már jeleztünk, hogy bár a hivatalos elvárás szerint itt csak és kizárólag a munkásmozgalommal kapcsolatos tevékenység folyhatott volna, valójában nem így volt. A kutatásnak részét képezte olyan földmunkás, városi, munkás- és egyéb tevékenységre vonatkozó gyűjtés, dokumentum anyag megszerzése, fotó- és egyéb gyűjtemény-együttesek megvásárlása, amelyek részét képezik a 20. századi szegedi történelemnek. De alapvetően ellentmondott volna mindenféle múzeumi, történészi meggyőződésnek, ha a munka csak erre a területre szűkült volna le. A Történeti Osztály vezetője 1978-tól a jelen tanulmány elkészültéig Zombori István, kivéve 1980-83 közötti időt amikor, távolléte alatt Nagy Ádám volt a megbízott 216