Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)
ZOMBORI István: Kétfejű sas és cserkész liliom. A szegedi Történeti Gyűjtemény 115 éve
A FEKETE HÁZ, 1985 9 2 1985 április 1-én került sor az épület hivatalos átadására. Az épületben - a muzeológusok elgondolása szerint - két szinten, a földszinten és az emeleten kiállítási teret alakítottak ki, a többi részen pedig dolgozószobákat, irodákat, könyvtárat, restaurátor-műhelyt, illetve raktárakat a gyűjtemény számára. Az épület fölújítását, illetve azt megelőzően a lakók eltávolítását és mindennek költségeit a Munkásmozgalmi Múzeum céljára megszavazott megyei tanácsi határozat alapján biztosították a költségvetésből, így elmondhatjuk, hogy a nem éppen szerencsés szándék az 1985-re elkészült múzeumi épület révén a magyar muzeológia és tudomány terén olyan lehetőséghez juttatta a szegedi múzeumot, ezzel együtt a tekintélyes történeti gyűjteményt, amely messze kiemelte az ország hasonló jellegű múzeumi együttesei közül. A Fekete ház épületének átadásáva, a Történeti Osztály és a gyűjtemény több mint 100 éves története folyamán először jutott igazán önálló lehetőséghez, nemcsak a gyűjtemény méltó elhelyezésére, hanem az ezzel foglalkozó, nagylétszámú szakember-gárda, valamint saját kiállításainak megrendezése céljából is. Az átadott épület egy 1857-ben készült kiváló szegedi polgár ház, a város központi, belvárosi részében. A házat építtető Mayer Ferdinánd gazdag kereskedő, aki népes családjával és a földszinti részen berendezett üzlethelyiségekkel együtt használta a házat. 9 3 A műemléki helyreállítás során a Történeti Osztály munkatársainak közreműködésével megtörtént az eredeti méretű szobák, termek helyreállítása, a korábbi kisebb beosztású terek fölszabadításával a földszinti, illetve az emeleti részen összesen 320 m 2 kiállítási tér kialakítására. Az épületben került elhelyezésre a múzeum fotólaboratóriuma, a textilrestaurátor műhelye, valamint egy általános és papírrestaurátor műhely. Itt kapott helyet a múzeum Történeti Osztályának fotó- és adattára, valamint a szakkönyvtár. A földszinti raktárban salgó-polcokon és egyéb szekrényekben vannak elhelyezve a legértékesebb várostörténeti anyagok: fegyverek, céhes anyagok, textíliák, plakátgyűjtemény és más egyéb vegyes tárgyak. Az épületben kapott helyet az irodalomtörténeti gyűjtemény, amely Lengyel András vezetésével 1985-ben önálló gyűjteményegyüttessé vált és azóta a Történeti Osztálytól függetlenül végzi tudományos tevékenységét. Az épület emeleti központi termében helyezkedik el a múzeum folyóirat és szakkönyvtára, amely elsősorban történeti vonatkozású anyagokat tartalmaz, a titkárság és egyúttal 25-30 fő részére előadóteremként is szolgál. Kiállításmegnyitás alkalmával itt kerül sor a fogadások megrendezésére. Az időközben kialakult gyakorlat szerint a földszinten időszaki kiállítások vannak, az emeleten pedig állandó kiállítás látható. A Történeti Osztály munkatársai fokozott figyelmet fordítottak a tudományágban fölhasználható technikai fejlesztésekre. Elsők között szerzett be az Osztály videolejátszót, majd pedig video-kamerát, amelynek a gyűjtésben, dokumentálásban jelentős szerepe volt. Az idők folyamán a Történeti Osztály megállapodást kötött a városban létrejött regionális, illetve Városi TV-vel és a múzeum munkáját, kiállításait dokumentáló eredeti tévés fölvételeket, filmeket évente video-kazettán átveszi és a gyűjteményében archíválja. Nem teljes rendszerességgel, (megfelelő szakember híján) de sor kerül bizonyos törté92 A témára ld. bővebben ZOMBORI István: A Fekete ház. In: Élet és Tudomány 1980. márc. 21. 363-364. 93 A témára bővebben ld. ZOMBORI István: A Fekete-ház. Tájak, korok, múzeumok. Bp. 1991. 214
