Zombori István (szerk.): Nagy István emlékkönyv (Szeged, 1999)

MAROSVÁRI Attila: A kiszombori rotunda kutatástörténete

22. kép: A helyreállított rotunda belseje a restaurált falképekkel Figyelemre méltó, hogy a kiszombori rotunda egyik képe - s Kisterenyei vizsgálata alapján a legkorábbinak datált kép

12

5 - szintén (bár nem egyértelműen) Antiochiai Szent Margittal azonosítható. Kozák Károly további azonosságokat keresett, amelyek a johanniták kiszombori, vagy legalábbis a térségben való jelenlétére utaltak. Gerény esetében, noha erre nincs írásos bizonyíték, nem csupán a Karcsúhoz való közelsége, de a templom díszítése és a Szent Anna-névadás is adhatott értelmezhető magyarázatot a johanniták jelenlétére.

12

6 Kiszombor esetében, ha a johannitáknak a Kozák szerint bizonyítható, a történeti kutatások szerint egyáltalán nem igazolható XII-XIII. századi szegedi és szőregi jelenléte nem is,

12

7 de az oklevelekkel alátámasztható érdekeltségük ugyanis 1238. január 29-én megerősítette a lovagrend Harcha-i birtokait, s többek között e birtokok közé sorolta a Bács megyei Becsét (a mai Óbecsét) és a Torontál megyei Bocsárt, mely eredetileg a csanádi vár tartozéka volt (REISZIG Ede. II. 74-75.). Ha - Reiszig álláspontjával szemben - igaz az a feltételezés, hogy ez a Harcha-i johannita birtok megegyezett a karcsai birtokkal, s ha valóban e birtok tartozékai voltak a becsei és bocsári birtokok, akkor - e birtokok Kiszomborhoz való földrajzi közelsége, illetve a Karcsától való távolsága folytán - nem zárhatjuk ki egyértelműen annak eshetőségét, hogy (a fennmaradt írásos bizonyítékok hiánya ellenére) lehetett közvetlen kapcsolat a kiszombori és a karcsai körtemplom között. 125 KlSTERNYEI Ervin. 320. 126 KOZÁK Károly: Téglából épített körtemplomaink. 62. 127 Szeged története I. A kezdetektől 1686-ig. szerk.: KRISTÓ Gyula Szeged. 1983. 298-300., vö. még: uo. 285., 341., 416., MÁTÉ Zsolt: Szeged XVI. századi helyrajza, in: Tanulmányok Csongrád megye történe118