Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - A jászok és iráni jövevényszavaink eredete
MAKKAY JÁNOS Kaspi-tó és a Volga által képezett háromszögben [ez kb. akkora terület, mint a teljes Kárpát-medence!], azonban azt, hogy az ősmagyarság a Kaukázushoz vonult és a 800-as évek elejéig ott is maradt, „... történeti feljegyzésekkel igazolni nem tudjuk,...". Viszont Halasi Kun szerint nemcsak alán, hanem török jövevényszavaink legrégibb rétegének legnagyobb részét is ebben a kaukázusi hazában és korban vettük át. Halasi Kun végül meg207 írta a kaukázusi magyarság történetét is. Czeglédy Károly ennél óvatosabb volt, és bár már 1943-ban kimutatta, hogy a 9-10. századi perzsa-arab források hanyagul kivonatolt tudósítása alapján lehetett csak - tévesen - egy kaukázusi protomagyar átmeneti őshazára következtetni, 20 8 később azt írta, hogy „... a magyaroknak a IX. századbeli Levediá-t megelőző hazája a Fekete-tenger egész északi vidékére kiterjedt, ... Mindaz, ami még régebbi időkre vonatkozik, bizonytalan. A magyarok ungar neve alapján azonban valóban a legkövetkezetesebb arra gondolni, hogy a magyarok valaha beletartoztak az onogurok birodalmába. Az onogur-magyar, illetőleg kazár-magyar kapcsolatokat pedig a legtermészetesebben egy maeotismenti magyar őshaza feltevésével magyarázhatjuk. Ezt erősen támogatja a magyar nyelv alán jövevényszavainak a bizonysága. Sajnos, ebben a kérdésben a kutatás Sköld óta megállt." 20 9 Később ez annyiban változott, hogy 1974-ben Czeglédy határozottan elvetette a kaukázusi őshaza feltevését. De előtte már 1951/1979-ben Szemerényi Oszvald új szempontokkal gazdagította a magyar nyelv iráni jövevényszavainak kérdéskörét, mikor megállapította, hogy egy jelentős csoportjuk tanú, tegnap, ölyv, szó, tej, id/üd/egy, sőt szabir, kagán, asszony szavaink - kimondottan a perzsából került átvételre Irán északi 207 HALASI KUN 1943, 71-74. A csacskaságokkal teli cikkből ennél a négy oldalnál többet nem is érdemes elolvasni. 208 CZEGLÉDY 1943,109-114. 209 CZEGLÉDY 1945, 53; CZEGLÉDY 1985, 53. 96
