Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

A kard

MAKKAY JÁNOS Köztudott, hogy létezik egy régi kard - illetve szablya -, amely sohasem volt a földben, a hagyomány Attila vagy Nagy Károly kardjának tartja, a kutatás a bécsi szablyának hívja. Bizonyára az Árpádok kincstárának dísze volt, és nem kizárt, hogy egészen addig, amikor I. András királyunk felesége (Anasztázia kievi hercegnő), Salamon király anyja

4 Nordheimi Ottó bajor hercegnek ajándékozta,

5 szerepe volt a magyar királyok koronázási szertartásában.

6 A végül szerencsés kimenetelű - hiszen ez a valóban fejedelmi szablya nem maradt volna ránk, ha az Árpá4 Személyére ld. Anonymus, cap. 15 (PAIS 1975), és legújabban H. TÓTH 1993, 3-4. 5 Aligha véletlen, hogy a még akkor is mágikus erejű ereklyét éppen egy orosz hercegnő ajándékozta el ilyen könnyedén! Az ajándékozásra ld. TÓTH 1930, 204-210, különösen 204,1. j.-.Notatum autem esthunc ipsumgladium fuisse, quo famosissimus quondam rex Hunorum, Attila, in necem christianorum atque in excidium Galliarum hostiliter debachatus fuerat. Azaz „Megjegyezték pedig, hogy ez ugyanaz a kard volt, mellyel egykor Attila, a húnok hírneves királya, a keresztények vesztére és Gallia pusztítására ádázul dühöngött." (Lamberti Annales, anno 1071 MGH SS V. 185 - HELLER 1912, 324). Tóth Zoltán adatokkal bizonyítja, hogy bár Hersfeldi Lambert adatának nincs korabeli társa, a bécsi szablyát úgy tekintették más korabeliek is, mint MaiVVulcanus isten hajdani kardját: Ilunc gladium Vulcanus, Graecorum in fabrili arte peritissimus, fertur fabricasse et Marti duci Gothorum pro munere obstulisse... Hie gladius post multa milia annorum inventus, Attiláé regi Hunorum traditur... (TÓTH 1930,206). Fontos körülmény, hogy Lambert 1058-ban Magyarországon keresztül utazott a Szentföldre, tehát már akkor hallhatott adatokat az Árpádok kincstárában őrzött Attila-kardról, az Attila-kincs hagyománya tehát nem kizárólag Nordheimi Ottó emlékeire kell, hogy épüljön. A kérdéshez legújabban RÓNA-TAS 1988, 113114. 6 SZEGFŰ 1994, 370. Ezen a rövid megállapításon kívül a lexikon sajnos nem foglalkozik sem a bécsi szablyával, sem annak kevés igazi párhuzamával, a geszterédi és rakamazi, továbbá a karosi sírok kardjaival és a geszterédi sír tanulságos történetével. (Erre vonatkozólag ld. 11. j.) Több mint érdekes, hogy a bécsi kard nem szerepel önálló címszóként az említett lexikonban, viszont az elődjében, A magyar föld és nép korai történetének enciklopédiája Próbafüzetében ott található Kovács László alapos és szakértő ismertetése, az összes lényeges kérdés tárgyalásával (KOVÁCS 1987). 10