Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - Szarmaták, alánok, jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai. Az állítólagos kaukázusi őshaza

MAKKAY JÁNOS böző iráni nyelvű (iazygok, roxolánok, alánok, a továbbiakban az egyszerűség kedvéért esetenként: szarmaták) népektől. Ha igazolni lehet ilyen itteni átvételeket, az egyúttal érv is lehet a szarmaták tömegeinek hosszú ideig tartó továbbélésére. A kulcskérdés tehát az a terület (vagy területek), ahol az ősmagyar nyelv közép-iráni jövevényszavait átvette. Szarmaták, alánok, jászok és a magyar nyelv iráni jövevényszavai. Az állítólagos kaukázusi őshaza Itt most nem szükséges foglalkoznunk azokkal a jövevényszavainkkal, amelyek a *protougor fejlettségi állapotban, sőt még az előtt kerültek valamilyen finnugor dialektusba, és onnan öröklődtek az ősmagyar, az ómagyar, majd a magyar nyelvbe.

182 Ami a legelső török népeknek az európai sztyeppen való megjelenését követő időket illeti, szinte közmegegyezés van abban, hogy az Ural-Káma vidéki őshazát elhagyva, a protomagyar népek a Kaukázus északi nagy térségében, illetve a Fckete-tengertől északra a Don-Donyec vidékén kerültek hosszú ideig tartó érintkezésbe alán, azaz iráni nyelvű népekkel, és ennek az érintkezésnek, sőt együttélésnek az eredménye a magyar nyelvben meglévő közép-(vagy már új-)iráni kölcsönszó-réteg, illetve e közép-iráni kölcsönszó-réteg ama része, amely már a hunok betörése - azaz az alánoknak a Kaukázus északi előterébe 183 kerülése - után került átvételre a magyarba. Azt az elméletet, hogy a mai értelemben vett *ősmagyar valamikor a többi ugor néptől való elválása után és 895 előtt iráni szavakat kölcsönzött a Kaukázustól északra eső térségen és a Pontus-vidéken, tudo182 Ezekre a kérdésekre ld. MAKKAY 1994. 183 HARMATTA 1977, 176-178. 90