Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak
Az avar hring és a gyűrűs sáncok és várak őrzött kincsek egy részének birtokába Pippin). Mivel azonban a korai és kései avarok korában a környező népek, így a szlávok, germánok és különösen a Balkánon a bizánciak területén és hagyományaiban a szertartások színhelyei, a templomok a hajdani sáncos-körárkos szentélyektől teljesen elütő 16 6 (bár esetenként azok egyes típusaira visszavezethető 16 7) formákat öltöttek, az Adalbert által torzán leírt, általa tehát sohasem látott, csupán hallomásból ismert kilenc gyűrűs avar hringet iráni eredetű hagyománynak kell tekintenünk az avaroknál. Iráni eredetű, alávetett iráni (szarmata-alán) népektől átvett hagyománynak, éppen úgy, mint a kardkultuszt, amely hagyományokat a hunok és az avarok vagy már keletről hozták magukkal (és ez a valószínű), vagy csak a Kárpát-medencében talált és leigázott, iráni nyelvű, azaz szarmata-alán népektől ismerték meg. De akár mind a két, egymás hatását csak erősítő átvétel együttesen is elképzelhető. Egy ilyen feltevés igazolása szempontjából a már a mágikus karddal kapcsolatban részletesen ismertetett aul uljapi 1982.5. szentély is tekinthető egy olyan, a környezettől árokkal és gerenda-paliszáddal elzárt szent térségnek, amelyen vagy a halottak világával, vagy a kard istenével, vagy mindkettővel kapcsolatos időszaki - a halottakra emlékező - szertartásokat és áldozatokat mutattak be. Biztosra vehető, hogy az uljapi szentélyek iráni nyelvű, késő szkíta vagy korai szarmata ethnikumhoz köthetők. Ebből a szempontból rendkívüli jelentősége van egy szentélynek, amely a Fekete-tengertől északra eső térségen a középső bronzkori katakombás művelődés Ingul-kultúra nevű 166 HULTGARD 1993; HERRMANN 1993; StUPECKI 1993; GUSAKOVKULAKOV 1991. 167 így pl. a szlávoknál a szabad ég alatti szent helyek, az ún. kultuszkörök (StUPECKI 1993, 278-287, Abb. 16-17), illetve a téglalap alakú kelta Viereckschanzenben vagy még ősibb Grabenanlagen-formákban elődjüket bíró szláv hosszú-templomok (StUPECKI 1993, Abb. 18). Vö. még VÖLLING-WIRTZ1994, gazdag irodalommal. 77
