Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Kardáldozatok és a sajátosan iráni szentélyek - Történeti források és régészeti adatok az iráni nyelvű népek kardkultuszára, a szentélyeikre és a máglyaáldozatokra
Kardáldozatok és a sajátosan iráni szentélyek lett feltárt Nízne Arhizkoe-i gorogyiscsének. Ez egy 88,5 m átmérőjű, gyűrűs sánccal körülvett térség volt, maga a sánc szabályosan rakott kőtömbökből volt építve. A térség egy hatalmas nap- és tűzszentély volt, 11 3 és a Selmeczi által ismertetett állatáldozati szokások, a ló kultikus szerepe, valamint a narkotikum alkalmazása a körben elhelyezett füstölőkkel együtt a szkíta és szarmata kori áldozati szokások zökkenőmentes továbbélésére utal az iráni nyelvű alánoknál azt követően is, hogy a sztyeppen az uralmat török eredetű népek vették át. A sánccal körülvett szent hely, áldozati térség pedig nyilvánvalóan a fentebb ismertetett ősi kerek áldozóhelyek közvetlen folytatása a szarmatákra következő, iráni ethnikumú alánoknál. Az ilyen halotti vagy emlékező áldozatok, máglyagödrök sorába kiválóan illeszkedik vallásos rendeltetése, kronológiája és feltehető ethnikuma szempontjából egyaránt az a kazár birodalom északnyugati részén feltárt égetett áldozat, amely éppen azon a területen került elő, ahová az arab támadások következtében a kaukázusi alánok egy része menekült, illetve amely terület korábban is iráni nyelvű népek szállásterülete volt. A lelőhely a dnyeperi vízi erőmű közelében Voznyeszenk falu, ahol egy hatalmas gorogyistyéból kinyúló keskeny fokon egy sánccal körülvett térséget találtak (3. kép L-2). A sánc kőből volt rakva, kötőanyag nélkül, földdel kitöltve a hézagokat. A térség hossza 82, szélessége 51 méter, a kőfal belsejétől mérve 62 és 31 méter, a fal átlagos szélessége 2,5-3,5 m, a belső területe 4780 négyzetméter, egyik rövidebb oldala apszis-szerűen lekerekített (3. kép 1). A térségen belül rengeteg lócsontot találtak, edénytöredékeket, és egy, helyenként szétesett kerek kőrakást. Ennek belsejében vagy a szélénél egy sekély gödörben, inkább mélyedésben 113 Az adatokra ld. SELMECZI 1993, 231 (megjelent még SELMECZI 1992, 195). Említ egy, a 8. századba keltezhető, fallal körülvett négyszögletes alaprajzú óoszét tűzszentélyt Erdélyi István is, részletes adatok nélkül (ERDÉLYI 1983,4. kép). 55