Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
A kard - Különös kardleletek
MAKKAY JÁNOS kard is, ehhez azonban Nagy Géza sem ad adatot. 6 8 Ezekről nem tudjuk, hogy hegyükkel fölfelé vagy lefelé állottak-e a földben, bár Eckhardt Sándor utalásában már láttuk, hogy „... a kardot hegyével felfelé földbe ásni keleti eredetű szokás, melynek nyomait Hérodotosz szkítáitól kezdve a háromszéki székelyekig lehet követni, és a magyar népmesékben is fellelhetjük. Egy ilyen kardba lépett bele a legelésző barom." 6 9 A legelésző barom természetesen nem feltétlenül ilyen kardba lépett bele, mert az énlakai példa szerint a földből kiálló hegyes tárgy akár bronzkori is lehet. Egy legújabban előkerült és jól megfigyelt lelet viszont arról tanúskodik, hogy a bronzkori kardáldozatok nem egyformák voltak. 1995. április 5-én Nyíregyháza-Rozsrétszőlő lelőhelyen (M3 autópálya, 25. lelőhely) P. Kurucz Katalin egy teljesen ép bronzkardot talált, amely hegyével lefelé volt beszúrva a földbe, markolata kb. 25-30 cm mélyen volt. A darab valószínűleg a kurdi időszakba tartozik, és elhelyezésének szakrális volta nyilvánvaló. 7 0 A kardkultuszoknál tehát a lényeg nem a mondai elem konkrét tárgya, hanem a szimbólum, a rettegett erejű kard, amely esetenként lehet akár létező tárgy is, (mint a bécsi szablya), máskor azonban csak mitikus elem és csodás szereplő. Gazdapusztai ennek értelmében sorra is vette a kardkultusszal kapcsolatos óészaki (Verses Edda és köre), középkori germán, régi és közelmúltbeli finnugor (részben a Kalevalához kötődő 7 1) mondai elemeket. Úgy látta, hogy nincs szó sem quum gladium deorsum terrae infixum reperit, qui nunc in museo collegii Bethleniani Nagy-Enyediensis asservatur. 68 NAGY 1895,50. 69 ECKHARDT 1940,151. 70 P. Kurucz Katalin baráti közlése. 71 Kovács László baráti segítségének köszönhetem azt a két adatot, amely finnugor környezetben talált olyan ábrázolásokra utal, amelyeken kezükben két kardot is magasra tartó mitológiai személyek, illetve talán sámánok láthatók edények díszítésein. Az egyik egy Kr. u. 7. századi tál, amely a Felső-Káma-vidéken egy Balsaja Anyikovcska nevű faluban került elő, és ábrázolásai között egy sámán alakja látható, mindkét kezében magasra emelt karddal (LESENKO 1977, 36
