Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)

A kard - Különös kardleletek

MAKKAY JÁNOS Különös kardleletek Áttérve néhány figyelemre méltó régészeti adatra, amelyekre Gazdapusztai (bizonyára fölösleges ideológiai kitérői miatt is) ismeretlenül maradt cikke 6 0 utalt ilyen összefüggésben le­gelőször, (nem foglalkozva most a furcsa összetételű és különös helyeken - pl. folyókban talált - kard-raktárleletekkel vagy egyes darabokkal), feltűnő az 1810-1812 között a hajdani Köha­lomszékben (Rcpser Stuhl, Rupea), kétségtelenül Homoródda­rócon talált kard, amely megtalálása után rögvest megsemmisült, és csak Gooß Károly rövid leírásából ismerjük. Eszerint „Draas, Repser Stuhl. Im zweiten Jahrzehnt unsres Säkulums zwischen 1810-12 fand der damalige Notar Matthiä gegen 30 Bronzekelte in seinem Hausgarten c. 1 W tief, regelmässig im Kreise um ein mit der Spitze in die Erde gestecktes Bronzeschwert gelegt, wofür ein grosser Mörser und zwei Leuchter eingetauscht wur­den. - (Nach mündlichem Bericht des Herrn Königsrichters Matthiä.)." 6 1 Hampcl József az adatot természetesen pontatlan lelőhellyel, sőt két lelőhellyel idézi, és a teljes szöveget sem közölte: „Darócz (Nagy-Küküllő m.). A század elején a városi jegyző Matthiä kertjében másfél lábnyira a földszíne alatt füg­gélyesen a földbe szúrt bronzkard körül harmincz szabályosan elrendezett tokos vésőt talált." 6 2 60 GAZDAPUSZTAI 1959. 61 GOOSS 1876, 219. 62 HAMPEL 1892, 23, illetve a 26. oldalon egy más névvel is, mint dzási vagy draasi lelet (ez utóbbi a helyes régi szász nevén). A pontatlan lelőhellyel említi még HAMPEL 1878/1886,68. A lelőhellyel kapcsolatos hampeli téve­dést tisztázta már Nagy Géza (NAGY 1895, 49, 2. j.), újból összekutyulta az ügyet Roska Márton, aki először helyesen az udvarhelyszéki Homoróddaróc­ra helyezte a lelőhelyet, majd később ezt megváltoztatta (ROSKA 1942, 65, a lelőhely itt tévesen Darlac, régi román nevén Roska szerint Dárlos, Draos, Draas, ami ismét téves, mert ezek a nevek nem Darlac, hanem mégis Homo­róddaróc nevei). Darlac mai román neve Dirlos, Szeben megyében van, és hívták Durles néven is (SZABÓ-SZABÓ 1992, s. v.) Ebben a szótárban a 34

Next

/
Oldalképek
Tartalom