Makkay János: Attila kardja, Árpád kardja : Irániak, szarmaták, alánok, jászok (Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 1995)
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben - A jászok és iráni jövevényszavaink eredete
Iráni eredetű hatások a magyar régiségben alapismereteink tapasztalataiból kiindulva úgy látjuk, hogy a szaltovo-majacki kör Don-Donyec vidéki zárt alán vagy kazáralán ethnikumú, 8-9. századi tömbjét az alán-ősmagyar kapcsolatok hátteréül vevő elmélet nem más, mint egy történeti novella, és ilyen elképzelt alapokra komoly néptörténeti kérdéseket nem lehet, sőt nem szabad építeni (erre vonatkozó érveink felsorolását ld. a jegyzetben!). Csak sajnálhatjuk tehát, hogy Ligeti Lajos már nem fejthette ki részletesen aggályainak okait. A kaukázusi alán-teóriával kapcsolatos jogos kételyre azonban más is utalt, így P. Golden, amikor azt írta, hogy Bizony, nem világos [nem bizonyított], hogy magyarok, vagy magyarok csoportjai jelen voltak ebben az időben [a Muageris - novella feltett idejében] a Kubántói északra eső sztyeppén." 22 0 A legkülönfélébb egyéb ötletekben megbúvó más ellentmondásokra szintén felfigyelt P. Golden, amikor összefoglalta az ősmagyarok délre vándorlásának [a kaukázusi évszázadoknak] hagyományos modelljét, majd utalt 22 1 Németh Gyulának magyarul csak az Élet és Tudomány lapjain 22 2 (!!!) megjelent cikkére, amelyben Németh elvetette a kaukázusi tartózkodás ötletét, mivel szerinte a protougor őshazából az ősmagyarok a sztyeppre, a mai Nyugat-Baskíriába, majd onnan 750-800 körül a délorosz sztyeppre vándoroltak, ahol ők voltak a Dentümogyer. Ez a felismerés végre kizárta az ősmagyarok vándorlásait és tartózkodásait Nyugat-Szibériában és a Kaukázus északi előterében. Ezt, a hazánkHungaria későbbi lakói nem délről, azaz nem a Kaukázusból vonultak északra a 7. század elején, mint azt a Munkácsi-Gombocz elmélet mondja (LIGETI 1963, 239). 220 GOLDEN 1980, 261. 221 GOLDEN 1990,235. 222 NÉMETH 1966 - németül bővebben NÉMETH 1966a. Németh ebben az új őstörténeti elméletében lényegében szakított a kaukázusi magyar őshaza gondolatával, és felteszi, hogy a magyarok valamikor 730 után Baskíriából költöztek a Don-tövi (Dentü-Mogyer) magyar őshazába (NÉMETH 1966a, 18-20). 101
