Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Kávássy Sándor: A régi Szatmár táji tagolódása
Az északi oldalon a Túrhát vidékét találjuk. Nevét már az egykori monográfus, Szirmay Antal is említi. 2 9 Népi tájbeosztás szerint a Túr két partján elhelyezkedő falvakat számítják ide (jobboldalt Nagypalád, Kispalád, Botpalád, Sonkád, Istvándi, baloldalon: Garbolc, Nagyhodos, Kishodos, Tisztaberek, Ricse, Csaholc, Kölese, Kömörő.) 3 0 Régebbi szerzők ennél több helységet sorolnak fel. 3 1 Nem kétséges, hogy a Túrhát kiterjedtebb, nem csak szamosközi falvakat foglal magába, hiszen Ugocsába is átterjed. A Túrhát vidékén belül külön vicinium Ugocsa közvetlen szomszédságában a Palád (régiesen: Palágy) patak mentén elterülő Paládság (régiesen Palágyság), amit újabban Paládoknak, illetve élcelődve Rigóországnak is mondanak. A paládiakról az a történet tartja magát, hogy keresztbe vitték a létrát, amikor a környező erdőkből kiirtották a rigókat, hogy ne zavarják a bíró (más változat szerint a földesúr) nyugalmát. Innen van, hogy rigónak csúfolták őket. A történetben legnyilvánvalóbban az irtványon létrejött falvak humorizált „legendája" él tovább. A Paládokkai csaknem szemközt másik vicinium a Hodosok (Kishodos, Nagyhodos, Garbolc). 3 2 Az Avas-hegységből lefutó Túrt mindmáig vadregényes környezet öleli körül, messze földön híresek tölgyesei és az ott virágzó állattartás. Az utóbbiban különösen a paládiak jártak az élen. „Aki ökröt akar, a Paládok, aki feleséget, a Szamos felé menjen" — tartja ma is a szamosközi hagyomány, félreérthetetlenül utalva rá, hogy a Paládság szarvasmarhatartásáról, a Szamoshát meg gazdaságáról (asszonynépének jóravalóságáról) volt híres. A két hát közt szintén hát terült el, az Erdőhát. Pontosabb elhatárolása cseppet sem könnyű, mivel ahányan mondják, annyiféleképpen sorolják a hozzátartozó településeket. Szorosabb értelemben Vámosoroszi, Csaholc, Kisszekeres, Darnó, Kisnamény, Rozsály, Gacsály, Császló, Zajta, Kispeleske, Nagypeleske, Sár, Szárazberek, Méhtelek térségét lehet (szokás) csak Erdőhátnak nevezni, ez a táj „magva", ha szabad ebben az összefüggésben ezzel a kifejezéssel élnünk. Tágabb értelemben a nyugati oldalon Kömörőt, Tülesdet, (esetleg Kölesét), Penyigét, Mándot, Borzovát, a keleti oldalon Atyát, Mikolát, Homokot lehet még ide számítani. 3 3 A Túrhát és az Erdőhát külön világ volt a régi Szatmárban. Falutól-faluig tartó hatalmas erdőségek borították, földművelés jobbára csak a falvak körül elterülő kis irtványokon folyt. Kiterjedt állattartás határozta meg az emberek életét. 3 4 A Türháttól nyugatra az egész Szamosköz nyugati peremvidéke a Tiszahát, amelyet „hivatalosan" (a Beregi Tiszaháttól megkülönböztetendő) Szatmári Tiszahátnak. neveznek, az ott lakók és környékbeliek egyszerűen csak Tiszahátnak mondanak. A Tisza szatmári szakaszán található falvakat (Tiszabecs, Milota, Csécse, 2 9 SZIRMAY ANTAL i. m. II. Buda, 1810. 286. 3 0 „Amelyik falu határát a Túr mossa, az számít a Túrháthoz", mondja adatközlőnk, Kósa Sándor 70 éves juhász Sonkádról (saját gyűjtés, 1983.) 3 1 Szirmay a 29. jegyzetnél idézett helyen Mikolát, Vende Aladár i. m. 149. lapján Sárközt és Sárközújlakot is a Túrháthoz számítja. 3 2 Adatközlő: Bihary Lajos 60 éves helytörténész, Kölese. (Saját gyűjtés, 1983.) 3 3 Adatközlők: Tarcza 84 éves tsz-tag (Rozsály), id. Varga László tsz-tag (Penyige), Nagy Lajos 65 éves tsz-tag (Garbolc), Kósa Sándor 70 éves juhász (Sonkád), dr. Szalay Zsigmond 70 éves nyug. jogász (Tyúkod). Saját gyűjtés 1981 — 1986 között. 3 4 Számos emlékét tárta fel ennek MORVAY JUDIT: Erdőháti kettősudvarok (A Néprajzi Múzeum Füzetei 33. sz. Bp. 1968.) c. munkájában. 136
