Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)
Bárkányi Ildikó: Pálmonostora benépesülése történeti adatok és húsz év (1846–1866) házassági anyakönyvi bejegyzései alapján
A Pallaviciniek a megvásárolt földeket részben bérlet útján értékesítették, (vö. Szűcs Judit tanulmányával) részben gazdasági épületeket emeltek rajta. 3 3 Mindez egy boldogulását remélő telepes réteg, valamint az uradalmat szolgáló cselédség megjelenését eredményezhette. A benépesült község társadalma gazdálkodásuk szempontjából durván két rétegre osztható: egyrészt dohánytermesztő kertészekre, másrészt hagyományos paraszti gazdálkodást folytató kis- ill. középparaszti rétegre. Mindkettőnél számolni lehet azonban kisebb-nagyobb számú cselédséggel, illetve napszámosokkal is. 3 4 A különböző gazdaságok felszereltsége és az életmódbeli különbségek érzékeltetésére érdemes néhány hagyatéki leltár adatait szemügyre venni. Sajnos, ez a forrás igen csekély számban áll rendelkezésünkre, ezért általánosításra nem alkalmas, de tanulságos lehet. Az árvaszéki iratok között találtam rá Farkas Mártonné 1856-ból származó leltárára. 3 5 Az elhalt a péteri kovács özvegye, s vagyona a következő volt: egy haszonbéres ház, 10 1/4 hold haszonbéres föld, melyben 4 1/4 hold feles őszi vetés volt, 1 hold szőlő, 120 kötél dohány, 1 ló és egy kis széna. A házi eszközök közül egy asztalt, padot, két nyoszolyát, karszéket, fogast, 15 képet, egy hitvány ládát, 39 tálat és tányért, egy bográcsot vaslábbal, 3 tepszit és egy jó szekrényt vettek lajstromba. A kovácsműhely felszerelését nem részletezték. A következő lajstrom Csepeli János gazdálkodóé (szül. Alpáron), 1858-ból: ingatlanokban egy haszonbéres földön lévő ház, egy disznóól, melléképületek; ingóságokban pedig a következők képezték a tulajdonát: 2 viselt suba, 2 pár fehér ruha, egy pár viselt csizma, egy viselt szűr, egy keményfa asztal, két festett karospad, négy szék, 10 darab kép, egy falióra, tükör, két fogas, egy rézüst, 30 tányér, 13 zsák, kis sütő teknő, rosta, két szita, egy vasas kocsi, eke szerszámokkal, 2 kocsis ló szerszámokkal, egy meddő tehén, két malac. 3 6 Jóval szegényesebb Bozó Mihály dohánykertész hagyatéka, ugyanebből az évből. Az elhalt csekély ruháit a szegények között osztották szét. Ingatlan vagyona egy ház volt, melléképületekkel, haszonbéres földön. Ingóságai között értéket egy viselt vasas kocsi, egy eke taligástul, két kocsis ló és egy fias tehén képviselt. 3 7 Ez utóbbi leltár, csekélyebb háztartási felszereltségével, mindenképpen mozgékonyabb, s kevesebb kényelemre berendezkedett életmódra utal. 3 8 A gazdálkodó és a dohánykertész réteg számarányára nincsen pontos adatunk. Támpontként kezelhetjük azonban az újoncozási jegyzékek megfelelő rovatait. Ha a foglalkozási adatokat nézzük, azt látjuk, hogy az 1839-, 40-, 41 -, 43-, 47-, 48-, 49-ben 3 3 A Pallaviciniek Mindszent-Algyői uradalmának iratai. A Pallavicini család hitbizományi főkönyve 1835-1929. CSML, XI. 609. 14. 3 4 Különösen a dohány csomózása igen munkaigényes feladat. Ld. Takács Lajos említett monográfiájában. 3 5 BKML. Kkfházi Fiók. V. 368. Pálmonostora Nagyközség elöljáróságának iratai. Puszta-Péteri iratok. Gyámi iratok. 1856. 3 6 Puszta-Péteri gyámi iratok. 1858. (Ld. előző forrás.) 3 7 Puszta-Péteri gyámi iratok. 1858. 3 8 Ld. Szűcs Judit tanulmányát. 75
