Juhász Antal (szerk.): Migráció és település a Duna-Tisza közén (Szeged, 1990)

Bárkányi Ildikó: Pálmonostora benépesülése történeti adatok és húsz év (1846–1866) házassági anyakönyvi bejegyzései alapján

arról is tudósít, hogy a „Péterin termett zab... elnyomtattatott, s fölszórattatott és ugyan ottan sír vermekben el töltetett" — a kaszálókon kívül a terület egy részét így művelés alá is fogták.

1

4 A puszta nagyobb arányú növénytermesztésre nemigen volt alkalmas: a már említett Császár Sámuel által készült térképlapokról nagyobbrészt tavakkal, vízállásokkal borított, szikesekkel tarkított földterület képe tárul elénk. A bérelt földek kaszáitatása a környéken fogadható napszámosok magas bére miatt sem volt kifizetődő, így a Kerület kapitánya hamarosan elállt a terület használatától, s 1799-től már csak egy-két iratban szerepel Péteri a jász-kun forrásanyagban.

1

5 A kecskeméti gazdák, illetve Kecskemét városának haszonbérlete 1830-ig állt fenn. A legelőbérlet mellett vannak adatok feltehetően művelés alá vont földterületek árendálásáról is, ezekben az esetekben viszont a Kecskés és a Kenyeres családok a bérbeadók. Egy 1823-ból származó feljegyzés szerint 8 kecskeméti lakos, miután Kecskés Mihályné és ifjú Kecskés János kiváltották területeiket a város használatából, több holdnyi bérelt föld árendájából kiesett.

1

6 1827-ben a pusztát használó lakosok arra panaszkodnak, hogy a Város évről-évre emeli az árendát, emiatt többen 2 — 3 évre is adósok maradnak, kiket azután végrehajtással fenyegetnek.

1

7 Egy 1836-ból származó feljegyzésben azt olvashatjuk, hogy a Kenyeres família árendásai közül néhányat végrehajtottak, de egyikőjük pusztai tanyájára „vette ki" magát, ahol télen-nyáron kint lakik.

1

8 Ez utóbbi adat arról tanúskodik, hogy a kecskeméti árendások közül volt, aki lakóhelynek alkalmas épületet birtokolt, illetve használt Péteriben. A kecskeméti bérlőknek a város határában örökföldjük volt, míg Péteripusztán 25 — 80 zsák

]

9 árendás földet fogtak. A puszta közelsége miatt Kiskunfélegyháza városa is szemet vetett a bérletre, s annak megszerzésére vonatkozó bejegyzéseket már 1819-től találhatunk a tanácsi jegyzőkönyvekben.

2

0 A város által bérelni kívánt földekre 1826-ban már összeírták a jelentkezőket, 50 félegyházi lakost.

2

1 A kecskemétiek lejárt bérleti szerződése után az Orczyak licitálás útján értékesítették újra a területet. 1829-ben Mihálovics Gábor a tanács ülésén előterjesztette, miszerint a puszta 6000 jugerumnyi (holdnyi) területe újra bérbe adatik, s a tanács tisztviselőket jelölt ki a bérlet megszerzésére, „mivel ezen városnak népességéhez képest tsekély örökös birtokai vágynák."

2

2 A kiküldött tanácstagok a következő jelentést tették: „a puszta három részben tétetett ki licitációra, és az első rész jugerumra 1200 n.ölekkel véve átallyában pengő pénzben 1 f 32 kra ment fel, melyet 1

4 Jászkun Kerületek Iratai. D XV. 19. 29. 1782. Szolnoki Levéltár. 1

5 A félegyházi kaszások magas napszámára panaszkodik egy feljegyzés 1792-ből. Jászkun. Ker. Iratai. 1792.9. 1410. 1

6 BKML. IV. 1504. c. 234. 1823. 3. 60. Kecskeméti Levéltár. 1

7 BKML. IV. 1504. c. 234. 1827. 7. 19. Kecskeméti Levéltár. 1

8 BKML. IV. 1504. c. 234. 1836.3. 70. Kecskeméti Levéltár. " 1 zsák - 1 hold (1200 négyszögöl). 20 Félegyházi Cs. Kir. Járási Kapitányság Közigazgatási iratai. 1819. Prot. 12. 346 — 354. BKML. Kiskunfélegyházi Fiók. 2

1 Péteri puszta ki árendálására magokat jelentők nevei. 1826. Félegyházi Cs. Kir. Járási Kapitányság Közig, iratai. Prot. 14. 649. L. 16. c. l.f. 13. n. 131. BKML. Kiskunfélegyházi Fiók. 2

2 Félegyházi Cs. Kir. Járási Kap. Közig, iratai. 1829. Prot. 15. 581. BKML. Kiskunfélegyházi Fiók. 71